A lazább talajokkal szokott probléma lenni, hogy nehéz bele ültetni, mert a csipesz folyton kirántja a növényt amikor felfelé húzzuk a talajból. Az a trükkje a dolognak, hogy kihúzáskor picit “elfelé” kell húzni a csipeszt, hogy ne pont a növényszár fölött jöjjön ki. Így megúszható rengeteg bosszankodás.

A következő gond a viszonylag kis gyökérrel és nagy levélzettel érkező növényekkel van. Előfordulhat, hogy a szintén friss és erejében teljes szűrő áramlat kimossa a talajból, vagy később néhány elvetemült hal folyton kirángatja. Erre találták ki a JBL ültetőcsipeszt.

A formája leginkább egy hajtűre hasonlít

Régebben sokat csináltam, hogy a gyökér nélkül érkezett növényeket 45 fokos szögben ültettem el és egy apró kavicsot tettem a talajra a szár mellé így az valamennyire lent tartotta a növényt amíg nem gyökeresedett meg. Amióta növényes talajok vannak, azóta ilyen problémám sosem volt. Ezt a technikát csak azért említettem, mert a bejegyzés írása közben eszembe jutott.

Sokkal izgalmasabb téma az eleve kötözni való növények köre. Bolbitis, Anubias, Microsorium, különböző mohák stb.

A Bolbitist, az Anubiast és a Microsoriumot érdemes valamilyen műanyag kötözővel felerősíteni a fára, vagy kőre.

Ezek egy darabig ugyan eleinte látszani fognak, de a későbbiekben a növény teljesen körbenövi és nem fog látszani. Ez a jól hajlítható páfránykötöző egy életre elég, meg még picit tovább….

A másik remek kötöző eszköz a cérna. Ellentétben a műanyag kötözővel, ezt nem egyszer-kétszer kell körbetekerni, hanem minél többször.

Én a Green Aqua galériában az egyik fát úgy moháztam be, hogy szinte egymást érték a cérnaszálak. Az eredmény megdöbbentően jó lett. Sokkal szebben nő a moha. Egyenletes és látványos a végeredmény.

Régebben talán egy maláj fórumon belefutottunk egy pillanatragasztós moharögzítési megoldásba. Ezt most nem találtam meg, de elég bizarrnak tartom az ötletet. Ettől függetlenül láthatóan működött.

Szintén jó és láthatatlan kötöző eszköz a damil. Bár az ADA, Riccia kötözésére javasolja, én szemrebbenés nélkül használtam Karácsony moha (Vesicularia dubyana ‘Christmas’) kötözésére is. Fogtam ezt a lapos palaszerű követ,

és Riccia helyett a mohát kötöztem rá. Az így kapott “zöld szigeteket” egymás mellé helyeztem és így el tudtam választani a dekorhomokot az általános növénytalajtól. Ez azért fontos, mert különben pillanatok alatt összemosná az áramlat és a garnélahad a kétféle talajt. Egyesével – csipesszel – Amazonia darabkákat szedegetni a dekorhomokról hálátlan egy feladat nekem elhihetitek…

Idővel az egész összenő és egybefüggő mohagyepet fog alkotni

A riccia rögzítésére továbbra is a jól bevált hajhálós módszert javaslom leginkább, de a damilos, kötözés is megfelelő, csak kicsit időigényesebb.

Az ADA kínál még egy apró, leginkább lávakőre hasonlító követ, amit mohakötözésre ajánl.

Viktor kipróbálta az egyik kis nanoban a galériában. Könnyen megkapaszkodik rajta a moha és a kis pamacsokat apró repedésekbe, beugrókba jól el lehet helyezni.

Ezek az apró segédeszközök, mint a cérna, damil, vagy akár a műanyag kötöző, igen hasznosak akvárium berendezéskor. Utólag, rengeteg bosszúságot okoznak az elszabadult növények. Feltöltött akváriumban pedig, egy becentizett Red Moor fára mohát újrakötözni… hát.. nem egyszerű… Azonban ha berendezéskor elég alaposak voltunk, mindez elkerülhető.  A végeredmény pedig magáért beszél. Jól fog látszani, hogy a különböző tereptárgyakra kötözött  növények mennyire növelik a természetesség hatását.

A mangrovenövényzet a trópusi és szubtrópusi tengerek és óceánok partvidéki területein a bolygónk legérdekesebb biotópjai közé tartozik. Nem csupán a mangrove erdők miatt, hanem a bennük élő számtalan állatfaj végett is.

A mangrovék a Föld legrégebb kialakult növényzetei közé tartoznak. A mangrove növényfajai a földtörténetnek abban a szakaszában keletkeztek, amikor még valamennyi kontinens a trópusi övezetben elhelyezkedő Pangea masszívum része volt. Ezt azért tudjuk egészen biztosan, mert ma valamennyi trópusi területen ugyanaz a három kulcsfaj alkotja a mangrove mocsárerdőket.
A három kulcsfaj a Rhizophora mangle, brazil elnevezés szerint a vörös mangrove, az Avicennia germinalis, a sárga mangrove, és a Laguncularia racemosa, vagyis a fehér mangrove. A vörös mangrove 30 méteresre is megnövő dús lombú, hatalmas fa, amely szerteágazó léggyökereket ereszt az iszapos tengervízbe, nemcsak a törzséből, hanem az alsó vastag ágakból is. Egy-egy ilyen öreg fa valóságos erdőnek látszik, hiszen a törzset számtalan elágazó léggyökér veszi körül. Nevét onnan kapta, hogy ha a fát kivágjuk vagy megsérül, megvörösödik, mint az égerfa.

A hasonló termetű sárga mangrove viszont a kéreg, illetve a háncsszövet alatt sárga, innen a neve. Ez a fafaj valamivel alacsonyabb, léggyökereinek egy része a törzsből ered, más része viszont az iszapból függőlegesen felfelé nő. A fehér mangrove a legalacsonyabb erdőalkotó faj, amely ritkán nő 10 méternél magasabbra. Nevét apró fehér virágairól kapta. Ez a fa számtalan vékony, arasznyi léggyökeret növeszt felfelé az iszapból, ezért apály idején, amikor a termőhelye időszakosan szárazra kerül, úgy néz ki, mintha tele lenne szórva gyökérkefékkel.

A mangrovének 54 faját ismerjük. Az élethez sós és édesvízre van szükségük, éppen ezért a folyók torkolatánál terjednek el. Gyökereik közvetlenül a vízből nőnek ki. Ezekkel a légzőgyökerekkel képes magas vízszint esetén is lélegezni. Erre azért is van szükség még, mert a mangrove mocsár talaja nagyon kevés oxigént tartalmaz. Kiemelkedve a talajból, a zord aljzat helyett inkább a légkörből és a vízből “táplálkozik”. Ezek a gyökerek képesek a sós víz nátriumtartalmát kiszűrni ,ezáltal a növény belsejében “sótlan” víz kering. A viszonylag kis mennyiségben bejutó só a régi leveleken kicsapódik:

Ezzel a speciális sós víz elleni védelemmel képes olyan helyen is megélni, ahol más növények nem. A leggazdagabb mangrovenövényzet Dél-Amerika és Délkelet-Ázsia partvidéke mentén található. A mangrove érdekes módon szaporodik. Az ágak végén magkezdemények vannak, melyeket propagulumnak nevezünk. Ezek már a fán kirügyeznek és amint a vízbe esnek, azonnal legyökereznek. A  mangrove erdősáv komoly védelmet jelent a cunamik, hurrikánok és viharok ellen. A gyökérzet lelassítja a víz áramlását és megfogja a különböző üledékeket. Ezzel és a szövevényes léggyökerek hálózatával kiváló rejtekhelyül szolgál számos tengeri és édesvízi ivadéknak.

A mangrove mocsárerdő életközösségének egyetlen élelemforrása az erdőalkotó fafajok lombja. Növényevők, főleg rovarok fogyasztják őket, de a táplálék nagyobb része akkor hasznosul, amikor a levelek az iszapos vízbe hullanak. Mielőtt ennek a szerves anyagnak a sorsával foglalkoznánk, meg kell jegyeznünk valamit. A mangrove növényevőinek ugyan egyetlen tápláléka a lombozat, de itt soha nem lehet tarra rágott fákkal találkozni. A lombozatot vizsgálva feltűnik, hogy szinte az egész erdőben nem akad ép levél, mindegyiket megrágta már valami, vagy apró gubacsok képződtek rajtuk. Viszont az egyes leveleknek legalább a fele ép! A növényevők tehát a leveleknek csak egy részét fogyasztják el, nagyobbik felét épen hagyják, így a levél funkcióját továbbra is el tudja látni. Ez pedig létfeltétele a növénynek, de az egész erdőnek is, hiszen ahhoz hogy életben maradjon, folyamatosan párologtatnia kell, amit csak ép levélfelülettel tud. Létezik tehát egy önszabályozó rendszer, amelynek titkát egyelőre nem ismerjük. Nem lehet helytálló az a feltevés, hogy a növényevők azért nem eszik meg az egész levelet, mert sós. Ha ugyanis egy másikat kezdenek meg, az is sós. Az erdő ugyan örökzöld, de a fák az elöregedett leveleiket folyamatosan hullatják. A vízbe került lombozat hamar az iszapba süllyed, ahol a levegőtlen körülmények között nem, vagy csak nagyon lassan bomlik le. Az anaerob viszonyok eredményeként feldúsul a szerves anyag, ami jelentős tápanyagforrást biztosít a lebontó szervezeteknek. Itt azonnal megkezdődik a lebontás, mégpedig az állati szervezetek által. A mangrove levegőtlen sós vize az egyik leggazdagabb trópusi fauna élőhelye, bár ez korántsem annyira látványos, mint például a korallzátonyoké. A résztvevők nagyobbik része ugyanis zooplankton, féreg, puhatestű, rák és hal. Ezek viszont hihetetlen mennyiségben élnek itt.

A korallok színes kavalkádjához képest kevésbé látványos, annál inkább meghökkentő például ez a gébfaj a Mudskipper.

Közeli rokona az akváriumban is gyakran tartott Darázsgéb (Brachygobius xanthozona), ami a fenti videón látott Mudskipperhez hasonlóan, meg tudja tartani magát a hasúszójával. 2-10% sótartalommal már jól tarthatók édesvízi akváriumban.

Igazi kuriózum (és itthon is beszerezhető) a Jávai lövőhal (Toxotes jaculator). Táplálkozása az élővilágban egyedülálló. A hal a vízfelszín közelében lesben áll és egy jól irányzott köpéssel a vízbe löki áldozatát. Ehhez a lövéshez igen kifinomult érzékszervek szükségesek. A hal ugyanis figyelembe veszi a kilövéskor a víz fénytörését is és a távolságokat is mesteri pontossággal érzékeli.

Nemrégiben az egyik kedvenc társaságom, a  Morpholigic Studio is feltett egy szösszenetet  egy apró víz alatti házatlan csigáról (elysia crispata), melyek kizárólag a mangrove gyökerek közt zöld-algákkal táplálkoznak.

A mangrove élővilágát még sokáig lehetne sorolni, de manapság a szakemberek riadót fújnak, mivel a mangrove területek száma rohamosan csökken és ezzel együtt a mangrove gyökerei közt élő halak száma is. Brazíliában fél évszázada még 25 000 km-nyi mangroveerdő létezett, ma csak 10 000. Brazíliában a kutatók megállapították, hogy a part menti mangrovék kivágása, a part menti halászat hozamának harmadával csökkenését okozta. Az itt élő fajok annyira alkalmazkodtak ehhez az életmódhoz, hogy sehol máshol nem tudnának megmaradni. Sokat hallunk az esőerdők rohamos zsugorodásáról, de  sajnos a mangrove ugyanolyan veszélyben van. Ha ilyen ütemben történik az irtásuk, a XXI. század végére már csak a fotókon láthatunk belőlük.

Felhasznált irodalom: http://www.sulinet.hu/termeszetvilaga/archiv/2001/0110/08.html

Az első és legfontosabb szempont az arányok helyes eltalálása. Remek példa erre a fenti kép. Első blikkre egy olyan 100-120 literese akváriumnak mondanám. Valójában ennél valamivel kisebb. Ekkora:

Ugye milyen döbbenetes? Nos ennél könnyebb dolga lesz annak, aki esetleg megpróbálkozik a nano akvárium berendező versenyen elindulni. Az az akvárium ugyanis ehhez képest hatalmas, 10 literes lesz.

A méretei 20*20*25 (széles*mélység*magasság) tehát egy kocka nanóról van szó. Ezzel a szervezők rendesen feladták a leckét, mivel nagyon nehéz egy ilyen akváriumot berendezni. De persze nem lehetetlen.

Lássunk néhány kocka nanót! Itt van mindjárt az IAC 2009 győztese.

Egyedi elrendezés. Gyakorlatilag a teljes vízréteget felhasználta, nem csak a talajt. Gondolom, hogy ezt díjazta a zsűri, mert nekem különben annyira nem jön be.

Ellenben itt van még egy, amelyik viszont nagyon tetszik.

Bár ez azért 3x akkora, mivel 30*30*35 cm-es. Ez a 31 literes akvárium már sokkal érdekesebb hardscape-el rendelkezik. Sziklának tűnő kövecskék, apró, girbe-gurba ágaknak tűnő ágacskák, melyehez jól illeszkednek az apró levelű növények. Azt kell hogy mondjam, ez már valami. De mielőtt bárki azt mondaná, hogy ez sokkal nagyobb, itt van pl. Igéző 10 literese (20*20*25) akváriuma.

Ő egy szép fára növesztett mohát, ami kiválóan takarja a belső szűrőt. A fa vízből való kivezetése remek megoldás, érdemes vele próbálkozni. Jól látható, hogy Igéző sem használt nagyobb levelű növényeket. Mohát, Eleocharist és Anubiasból a mini változatot, a nana-t.

A kocka akik másik berendezési módja, a középre rendezés. Ez látszólag ellent mond a szabályainknak, de mivel az akvárium is négyzetes, ezért itt mégis működik. Persze az, hogy középre van rendezve, nem jelnti azt, hogy azt szimmetrikusan kell megcsinálni. Talán pont itt a hangsúly, hogy középre, de semmiképp nem szimmetrikusan.

Fontos, hogy a nano akváriumok berendezésénél eldöntsük, mit akarunk érzékeltetni. Ha ez meg van, akkor már csak megfelelő alapanyag kell. Ami sajnos szintén nem egyszerű, mivel a kereskedésekben fellelhető dekorok jóval nagyobb akváriumokba valók. Két megoldás kínálkozik. Szétvágjuk apróra a fát, vagy feldaraboljuk a követ, vagy gyűjtünk magunknak megfelelőt. Érdemes otthon összerakni, kipróbálni, hogy a versenyen már ne legyen gond a mérettel és a látvánnyal.

Milyen élőlény mehet a versenyre egy 10 literse nanoba? Hát azt gondolom, hogy halat nem nagyon szabad. Inkább csigát, esetleg garnélát.

Végezetül Oliver Knott okulásképp összedob 3 db nanot. Váljék egészségünkre!

A növények latin neve a kertészeknek sokat elárul, de akinek nem ez a szakmája nem is sejti, hogy mit is rejt egy latin név. Egy-egy növény pontos ismeretéhez sokszor nem elég a magyar nevét ismernünk, esetünkben meg ez szinte lehetetlen is, mivel elenyésző a magyarul is elnevezett vizinövény.
Viszont sok információt kaphatunk növényeink morfologiájaról (alakjáról) fajnevéből is egy kis latin ismerettel, anélkül, hogy látnánk azt. Pl. Aponogeton crispus melyben a crispus hullámost, fodrost jelent.

Ahhoz hogy az elnevezés lényegét értsük, meg kell ismernünk a növényrendszertan alapvető egységeit.

De mi is a növényrendszertan?
A növényrendszertan (tudományosan: fitotaxonómia) a botanika, más néven a növénytan tudományának egyik jelentős ága, ami a növényvilág mintegy 435000 ismert faja közötti eligazodást segíti elő. Ezek összefoglaló szabályozása a botanikai nómenklatúra, vagyis a növénytani névhasználat. A növényrendszertan a növényeket rokonsági vonatkozásuk szerint sorolja rendszerbe.

A ma is érvényes botanikai rendszer alapját Carl Linné fektette le. A 18. század korszakalkotó svéd botanikusa 28 éves korában írta meg első művét a Systema Naturae-t.

Linné

Ebben próbált meg rendszert teremteni a növény és állatvilág addig összegyűjtött anyagában. Rendszerének alapja a faj (species), amelybe azonos morfológiai tulajdonságú egyedeket foglalt össze. Rendszerének egységei a következők:

• * Osztály – Classic
• * Rend – Ordo
• * Nemzetség – Genus
• * Faj – Species (röv.sp)
• * Változat – Varietas. (var.)

Nem sokkal ezután készül el a Genera Plantarum, amelyben a növénynemzettségeket írja le, majd több mint 10 év után a Species Plantarum-ban fajokig lemenően kidolgozza rendszerét és ott vezeti be a kettős nevezéktant, a binominális nómenklatúrát. A mai napig is használt kettős nevezéktan alapján a növények nevét a nemzetség és a fajnév alkotja (pl. Vinca minor). Ez utóbbi két műve mintegy 1105 nemzettséget, valamint 7700 növényfajt és változatot ír le.

1859-ben jelent meg Darwin korszakalkotó munkája A fajok eredete c. műve, ami a rendszertant új alapokra helyezte. A külső hasonlóság alapján feltételezett rokonság helyett az igazi rokonság, a leszármazási kapcsolatok tudományos kutatása került előtérbe.

Charles Darwin

Tehát a rendszerzés alapvető egysége Linné óta a faj. Azonban fajon belül is vannak különböző egységek. Ezeket el kell különíteni aszerint, hogy természetes fajról van-e szó, vagy a termesztés során emberi kéz által létrehozott fajtáról.

Ez alapján a felosztás a következő:

Természetes fajok:

alfaj – subspecies – rövidítése: ssp.
változat – varieta – rövidítése: var.
forma- forma – rövidítése: f.

Termesztés során létrehozott:

fajtakör – convarietas – rövidítése: convar.
fajtacsoport – conculta – rövidítése: conc.
fajta – cultivar – rövidítése: cv.

A fajtanevek legtöbbször fantázianevek, vagy származási helyeket jelölnek, mint a Fraxinus ornus ‘Mecsek’.(Magas kőris)

Fraxinus ornus

Gyakori a tulajdonnevek használata is a fajták elnevezése során, mint Gerbera jamesonii ‘Laura’. A növények elnevezésében helyet kap az emberi tevékenység is, a hibridizációs munka eredményének jelölése Petunia x hybrida).

A kettős nevezéktan alapján a növények nevét a nemzetség és a fajnév alkotja. Linné pl. nemzetségnévként felhasználta a régi latin neveket, mint Olea, Fagus. A nemzettségnevek többek között lehetnek mitológiai nevek, mint Artemisia Artemisról, Syringa Syrinxről és Daphne Daphnisról. Lehet földrajzi név is, mint Parnassia Parnassosról. A nemzetésg nevével egyeztetett fajnév rendszerint valamilyen tulajdonságra utal. Az alba jelentése fehér, mint Populus alba a fehér nyár esetében.

Populus alba

A hirsutus borzast jelent, az officinalis gyógynövényt. A növények nemzetségnevét mindig nagybetűvel, a fajnevét pedig kisbetűvel írjuk.

Inaséveim tanulmányai alapján próbáltam pár általunk is használt növény latin nevét lefordítani:

Anubias hastifolia – lándzsás levél
Ammania gracilis- karcsú, vékony, sovány
Barclaya longifolia- hosszúlevelű (longus/hosszú,folium/levél)
Blyxa japonica- japán,japánból származó
Cryptocoryne lucens- (luceo), fénylik, ragyog-fényeslevelű
Cryptocoryne parva- (parvus), kis, kicsiny
Echinodorus cordifolius – (cor, cordis),- szív-szív alakú levél
Echinodorus latifolius- széles levelű
Echinodorus aschersonianus – Acheron, alvilági folyó
Echinodorus parviflorus – (parvus), kis, kicsiny, floris,virág-/kisvirágú
Hygrophila longifolia – hosszúlevelű (longus/hosszú,folium/levél)
Hygrophila stricta – (strictum )- összehúz, megszorít; lenyír, lenyes
Ludwigia inclinata – (inclinatum), hajlít; hajlik vmire
Ludwigia palustris- (palustrum)- mocsári
Ludwigia repens – (repo), csúszik, kúszik, mászik ,kúszó
Pogostemon stellatus – (stella), csillag, csillagzat
Sagittaria platyphylla – széles levelű
Vallisneria tortifolia (tortum), csavar, forgat, csavart levelű

További gyakrabban előforduló faj nevek és jelentésük:
Zárójelben a ragozások találhatók

albid /us,-a,-um / mattfehér
albiflor /us,-a,-um / fehér virágú
alpestr /is, -e/ alpokból származó
angustifoli /us,-a,-um / keskenylevelű
arborescens fásodó szárú
aristat /us,-a,-um / szálkás,szőrös levelű
atropurpure /us,-a,-um / sötétpiros
barbat /us,-a,-um / szakállas
bifoli /us,-a,-um / kettőslevelű,kétlevelű
bipinnat /us,-a,-um / kétszeresen szárnyalt (levél)
candid /us,-a,-um / ragyogó fehér
commun /is, -e/ közönséges
cordat /us,-a,-um / szívalakú
cordifoli /us,-a,-um / szívlevelű
crassifoli /us,-a,-um / vastaglevelű
cristat /us,-a,-um / tarajos,kakastaréj
cruent /us,-a,-um / vérpiros,sötétpiros
dens /us,-a,-um / sűrű,tömött,gyakori
discolor kettős szinű
dumos /us,-a,-um / bokros(növésű)
efemer rövid életű,múlandó
elatior magasabb
erect /us,-a,-um / felálló
falcat /us,-a,-um / sarló alakú
fasciat /us,-a,-um / kötegelt,nyalábolt
fruticos /us,-a,-um / cserjésedő,cserjeszerű
fulv /us,-a,-um / narancsvörös, barnáspiros
globos /us,-a,-um / gömb alakú
gracil /is, -e/ karcsú,díszes
hederifoli /us,-a,-um / borostyánlevelű
horizontal /is, -e/ vízszintes
humil /is, -e/ alacsony
laciniat /us,-a,-um / szeldelt levelű
lactiflor /us,-a,-um / tejfehér virágú
lancifol /us,-a,-um / lándzsalevelű
lyrat /us,-a,-um / lant alakú
macrophyll /us,-a,-um / nagylevelű
marginat /us,-a,-um / szegélyezett,csíkozott
microphyll /us,-a,-um / picilevelű
millefoli /us,-a,-um / ezerlevelű
min /or, -us/ kisebb
modest /us,-a,-um / szerény,egyszerű
nan /us,-a,-um / törpe
nobil /is, -e/ híres
nutans bókoló
officinal /is, -e/ orvosi
ovalifoli /us,-a,-um / tojásdad levelű
palustr /is, -e/ mocsári
patul /us,-a,-um / elterülő
pumil /us,-a,-um / alacsony
pumil /us,-a,-um / törpe
purpurascens pirosra szineződő
reflex /us,-a,-um / lehajló, visszahajló (hajtások)
repens kúszó, terjedő
reptans terjedő,kapaszkodó
salicifoli /us,-a,-um / fűzlevelű
sanguine /us,-a,-um / vérvörös
scandens kúszó
silvatic /us,-a,-um / erdei
silvestr/is, -e/ erdei
spectabil/is, -e/ tekintélyes
spiral /is, -e/ körbe csavarodó
subulat /us,-a,-um / árformájú (levelek)
tener /us,-a,-um / finom,puha
variabil /is, -e/ változatos
verticillat /us,-a,-um / örvös,örvösen álló
vitifoli /us,-a,-um / szőlőlevelű
vulgar /is, -e/ közönséges

A latin szavak egyszerűsített kiejtési szabályai

A latin ABC betűi:   a b c d e f g h i l m n o p q r s t u v x

A görög eredetű latin szavakban előfordul még:    k y z

Írásmód Kiejtés Példa

a - á, de a kialakult gyakorlatban, –Calamites -kálámitesz/kalamitesz többnyire a

i – általában i Invertebrata            – invertebrátá

szó elején, magánhangzó előtt és két mássalhangzó között:  j – Iapetus – japetusz

y - i (érdemes görögösen ü-nek ejteni, –Coenothyris – cönothürisz így rögzül, hogy írásban nem i)

gu, qu, su - összetételben az u magánhangzó előtt v-nek hangzik–Sequoia – szekvoja

ae – e-é - Archaecyathus - árhéocüáthusz

oe – ö - coelestin – cölesztin

au eu ei – magyarul mint auripigment, Európa, Pompei

s - sz Scaphopoda – szkafopoda

ti magánhangzó előtt – ci,  – predestinatio –  predesztináció kivéve s, t és x után, ahol ti Mytilus – mütilusz

c mássalhangzó és mély magánhangzó előtt: – k Conus – konusz vagy kónusz

c magas magánhangzó és y előtt -  c Cyprea – ciprea (cüprea)

Cicero – cicero

cc - az első mindig k, a másodikra a c-re leírtak érvényesek – Pneumococcus-pneumokokkusz

Görög eredetű betűpárok ejtése:

ch - kh Chordaites – khordaitesz

ph - f Phyllopoda – fillopoda

rh - r Rhizopoda – rizopoda

th – th theca – théka

James agyából az ötlet viccelődés közben pattant ki. Miközben bevásárló kocsikról és söröskancsókról anekdótáztak, megpillantotta a kertben a téglákat. Azonnal tudta, hogy neki ez kell.

Alapos tisztítás és savazás után bekerült az akváriumba.Ezután Hemianthus Callitrichoides ”Cuba”, Lilaeopsis Novea-Zealandiae, Echinodorus Tenellus, Eleocharis Acicularis, Blyxa Japonica került a 71 literes akváriumba.

További paraméterek:

Világítás: 2x24W T5HO 6 órán keresztül

Szűrés: Tetratec EX1200

CO2: nagynyomású palackból 4 bubi/sec

Halak: 3 x Otto
6 x Ember Tetra
10 x Red Cherry

Tápzás: EI+Easy Carbo 1,5 ml/nap

Vízcsere: heti 50%

Több info: http://www.plantedbox.com/?p=674

A kérdés egyszerű. Tetszik?

A kérdésekre válaszul következzen három kellemes videó, nem mástól, mint a vízinövény-termesztés legnagyobb tudójától, a Tropica-tól.

Az első videón látható, hogy hogyan kell helyesen kivenni a frissen vásárolt növényt a cserépből. Majd hogyan tudjuk elválasztani az ültetőgyapottól. Bemutatja a gyökerek helyes nyírását és elültetését.  Láthatjuk még továbbá a Hemianthus Calitrichoides ‘Cuba’, az Eleochris parvula és a Riccia fluitans helyes ültetésének lépéseit.

Ez a videó a lassan növő növényekre fókuszál. Bemutatja egészen az akvárium berendezésétől, a növény helyes nyírásáig az összes mozzanatot.

Végül az utolsó videó, egy egészen professzionális Iwagumi berendezést mutat be. Kifejezetten alacsony előtéri növényekkel, majd azok nyírásával.

]]> http://www.nigro.hu/2009/01/19/novenyek-ultetese-nyirasa/feed/ 66 http://www.nigro.hu/2008/12/26/a-karacsony-moha-es-tarsai/ http://www.nigro.hu/2008/12/26/a-karacsony-moha-es-tarsai/#comments Fri, 26 Dec 2008 20:16:06 +0000 Nigro http://akvarisztika.budapet.hu/?p=2173 Valójában senki nem hívja magyarul “karácsony” mohának ezt a mohát. Leginkább  ‘Christmas’ moss  vagy a Vesicularia dubyana ‘Christmas’ néven nevezik nevén. A Vesicularia montagne és az Amazonia Willow Moss is ezt a növényt takarja. Éppen ezért nem tudom, hogy van-e szükség még egy elnevezésre. Viszont abban a szerencsés helyzetben van, hogy a legdivatosabb aquascaping növények közé tartozik.

Eleinte a japán akvakertészek kezdték el használni, mert látványosabb volt, mint a hagyományos Jávai moha. Mára az egész világon elterjedt. Köszönheti ezt érdekes, fenyőszerűen elágazó hajtásainak.

Valamivel komolyabb igényei vannak mint a Jávai mohának és lassabban is nő nála, de alapvetően más divatos vizinövényekhez képest igénytelen. Beéri kevés fénnyel és tudja nélkülözni a CO2 adagolást is. Mint a legtöbb moha, valamivel hűvösebb vízben érzi igazán jól magát, de nagy tűrőképessége miatt nem érdemes az ő igényeihez igazodni.  Melegen ajánlott különböző vasfákra, kövekre felkötözni. Pár hét alatt hozzánő és nagyon szép és természetes látványt mutat. Éppen ezért, a magam részéről vasfát moha nélkül nem nagyon tudok elképzelni.

A sokkal egyszerűbben beszerezhető Jávai moha, akit Vesicularia dubyana néven ismert meg a világ (helytelenül), szintén kiváló díszítő eleme az akváriumnak. (Valójában Taxiphyllum barbieri a becsületes neve.) A mohacsomók az akváriumban elsőszámú búvóhelyként szolgálnak a frissen kikelt ivadékoknak. Eme jó tulajdonsága és igénytelensége tette világhírűvé ezeket a mohákat.

Látványának természetessége a génjeinkben lehet, mivel közel 440 millió éve megtalálhatók a Földön. Ezzel ők a legősibb szárazföldi növények is. Bár különösebb gazdasági értékük nincs (kivéve talán a tőzegláp mohákat), mégis nagyon fontos szerepük van az ökoszisztémában. Kezdve azzal, hogy gyakorlatilag mindenen képesek megélni és elpusztult szervezeteik táptalajként szolgálnak az utánuk megtelepedő növényeknek. Folytatva a sort azzal, hogy kiválóan mutatják a nehézfémszennyezést, vagy akár említhetjük azt is,  hogy nélkülözhetetlen a szerepük az erdők, mezők vízmegtartásában, vízháztartásában is.

Sokan használják “zöld háttérnek”. A következőkben látható, hogy hogyan készíthetünk moha hátfalat az akváriumban. Ehhez leginkább a Cristmas és a Jávai moha ajánlható.

Ezeknek a növényeknek az egyszerűségükben rejlik a nagyszerűségük. Kiváló alkalmazkodó képességük lehetővé teszi, hogy még akkor is megtalálhatók legyenek majd a Földön, amikor mi, gyarló emberek már nem.

Esetleg aki mégjobban bele akar mélyedni a mohák szövevényes világába, ezen az oldalon részletes leírást talál róluk.

Szerencsére a növények ha beszélni nem is, de jelekkel képesek velünk kommunikálni. Amikor jól érzik magukat, nőnek, gyarapodnak. Szépek, egészségesek és megfelelő fény és CO2 ellátás mellett apró buborékokat eregetnek magukból. Egyes növények látványosan termelik fotoszintézisük melléktermékét, mint a Riccia, mások szolidabban inkább csak kikönnyezik magukból a felesleges oxigént.

Néha azonban nem ez történik. A drága pénzen vásárolt növény, láthatóan szenved. Nem hoz új hajtást, sárgul, foszladozik. Ennek számtalan oka lehet. Ha frissen vásárolt vízinövényről van szó, akkor jó volna tudni, hogy az adott növényt emersen (víz felett), vagy submersen (víz alatt) nevelték-e. Előfordulhat ugyanis, hogy a növény víz alá kerülésekor az emers leveleit submersre váltja. Ez okozhat levélhullást, de pl. a Rotala rotundifolianál csak simán átalakult a levél szerkezete. Végül más növények semmilyen átalakulást nem mutatnak. Ilyen pl. a Hemianthus callitrichoides ‘Cuba’. Fontos megjegyezni, hogy a hiánytünetek, az általunk preferált magas fény és CO2 bevitel esetén hamarabb bekövetkezhetnek, mivel a “tuningolt” növények, sokkal több tápanyagot vesznek fel és persze használnak el. Ettől függetlenül nem szabad azt gondolni, hogy a hiánytünet a tegnapi, vagy a tegnapelőtti nem megfelelő tápozás eredményeként alakult ki. A növények képesek leveleikben a tápanyagokat tárolni. Ezért a hiányt csak azután mutatják meg, miután a tartalék “zsírt” is elhasználták. Ezért minden tápanyag növelése illetve csökkentése után kb. 3 hétnek kell eltelnie, hogy valóban a hatást is lássuk. Az EI. módszer alapján elvileg nem lehet tápanyaghiány, de olykor előfordul, hogy mégis előfordul Az első és legfontosabb kérdés, hogy a fiatal, vagy az öreg növényrészen (levélen) tapasztalunk-e elváltozást. Ez azért fontos, mert egyes tápanyagokat képes a növény kivonni az öreg leveleiből, annak érdekében, hogy újat növesszen. Ezeket a tápanyagokat mobilis tápanyagoknak nevezzük (NPK). Amennyiben az új hajtások betegek, inmobilis tápanyagból szenved hiányt kedvenc növényünk (leginkább mikro elemek). Lássuk mely tápanyagok hiánya, milyen tüneteket produkál.

Bór: Hiányának jele, az új leveleken pusztuló hajtásvégek és oldalhajtások. Valamint a gyenge szárak.
(Hasonló a kálcium hiánytünetekhez)

Kálcium: Az új levelek torzult növekedése tapasztalható. A gyökerek rövidek és csavartak. A levélszélek sárgultak

CO2: Végül is ugyanolyan tápanyagforrás, mint a többi, csak ezt gáz formájában oldjuk az akvárium vízébe. Az új levelek lassan, esetleg torzultan növekednek. A leveleken kálcium-lerakodás előfordulhat.

Réz: Hiányára utal, az új levelek végeinek pusztulása.

Vas:Az új levelek sápadtak, sárgulnak törékenyek. Az egyik leggyakoribb hiánybetegség.

Magnézium: A régi leveleken sárga foltok jelennek meg, de az erezet zöld marad.
A tünetek hasonlók a vashoz, mivel a növény nem tudja a vasat felvenni. Jellemző még a torz levél-növekedés.

Mangán: Az új levelek erezete közti rész elpusztul, sárgássá változik.

Molibdén: A régi leveleken sárga foltok jelennek meg az erezetek közt. A levelek szélei megbarnulnak. Hiánya gátolja a növény virágzását.

Nitrogén: Jellemző rá a régi levelek visszafogott növekedése.
A levelek elsárgulnak és elpusztulnak, esetenként enyhén vörösödnek.

Foszfor:  A régi levelek növekedése lelassul, a színük besötétül. A gyökérzet gyenge és lassan növekszik

Kálium: A régi leveleken apró lyukak jelennek meg, melyek átmérője  lassan növekszik. Később lyukak körül sárga foltok jelennek meg. Majd a hullámossá válnak és növekedésük lelassul.

Kén: Az  új levelek elsárgulnak és elhalnak.

Cink:  A régi leveleken jelennek meg a tünetek. Az erek közt, a szélektől indulva elsárgul.

Sajnos a tünetek nem mindig egyértelműek. A környezeti hatásoktól függően, egyik hiánytünet úgy nézhet ki mint egy másik. Tipikus példa, amikor a torzult, vagy ráncos leveleket kálcium, vagy magnézium hiánynak azonosították, miközben a CO2 szint volt nem megfelelő.

A másik dolog, ami összetetté teszi a kérdést az, hogy egyes fajoknak többszörös vagy redundáns reakció-útvonaluk is van. Ez azt jelenti, hogy ha egy elsődleges tápanyag hiányzik egy kémiai reakcióból akkor a növény képes arra, hogy pótolja azt egy másik kémiai elemmel egy hasonló reakcióban. Például vannak olyan kémiai folyamatok, amelyekhez kálium szükséges, de a legtöbb növény képes arra, hogy a hiányát magnéziummal pótolja ebben a folyamatban.

Hogy még tovább bonyolítsuk a dolgot: egy adott tápanyag hiányát súlyosbíthatja egy másik tápanyag többlete.

Kimaradt még egy fontos tényező, ami nagyban befolyásolja a növények növekedését. A fény. Ennek hiánya rengeteg galibát okozhat.

Mivel az EI elmélet alapján viszonylag tág határokon belül túladagolhatjuk a tápanyagot, ezért remélhetőleg a hiánybetegségek is sokáig elkerülhetnek bennünket. Mégis előfordulhat, hogy valamit nem jól csináltunk, vagy drasztikusan megváltozik valami az akváriumban. Az erre reagáló növények segélykiáltásának megértéséhez nyújt  szolgálatot az itt összeállított szótár és az alábbi szemléltető ábra.

Forrás:www.ukaps.org

www.aquaticplantcentral.com