A betelepített vízinövények nagy-többsége emers (víz felett) módon nevelt növénykertészetekből származik. Az amúgy is szokatlan új állapotokat tetézi, hogy az addig megszokott széndioxid mennyiséget sem kapják meg.

Mivel az akvárium indítását követően a két biológiai lebontást végző felületen még nem szaporodtak el kellőképpen a hasznos baktériumok, ezért az átmeneti időszakban az akvakertészek igen sűrű vízcserével védekeznek az ammónia felhalmozódása ellen.

Minden akvarista rémálma az algásodás. Gyönyörűen berendezett akváriumok mennek tönkre egy algaháború miatt. A sorozatos kudarcok sok lelkes kezdő akvaristát kedvetlenítek el és tántorítanak el akár örökre ettől a szép hobbitól.

Eredeti szakmámból (kertész) kifolyólag sokat használom növényeink latin neveit, mely számomra már megszokott dolog, ezért kezdő akvakertészként sem okozott gondot ezek használata. Annál is inkább, mert a vízinövények elenyésző része rendelkezik magyar elnevezéssel is. De tudjuk-e,hogy mit is rejt sokszor egy növényke latin neve? Az alábbi összefoglaló talán segítséget adhat kedvenceink alaposabb megismeréséhez.

Biztos sokan hallottatok már olyanról, hogy bizonyos növények levele mérgező anyagot enged magából. Ilyen például a diófa, amely alatt szinte sosem nő fű.

A növényes akvarisztikában a következő aljzatokat ismerjük: • Növény táptalaj – 1 cm vastag réteg az akvárium alján • Általános aljzat – min. 4 cm vastagon – tápanyagokat tartalmaz. • Dekorhomokok – általában előtér díszítésére (dekorkavics). A kavics-talajt, bazalt-zúzalékot, a nem dekorációs célra hanem “ültetésre használt” homokot pedig nem ismerjük. ; )

Ott hagytuk abba, hogy hová tűnt a digitális PH mérőm? Örömmel jelenthetem, a mérce megkerült. Peti barátomnak jár érte a marék csiga.

Volt egy kis időm, ezért kiborítottam az Ötletládát. Megnéztem mi az, ami még nem került terítékre. Örömmel konstatáltam, hogy több téma is lapult még a ládában.