A stílus eredete, mintegy 30 évvel ezelőttre vezethető vissza. Takashi Amano ekkor alkotta meg az első Iwagumi layoutot. Az akvárium nem tartalmazott semmi egyéb dekorációt, csak folyami sziklákat és Echinodorus tenellus-t. A 120×45×45-ös akvárium benne van Nature Aquarium könyvemben.  Így nézett ki :

Az évek során különböző Iwagumi stílusok alakultak ki. Ezeket hat csoportba oszthatjuk.

I. stílus: [...]

Ki hitte volna, hogy az akvarisztika is köszönhet valamit Teller Edének a hidrogénbomba atyjának. Pedig bizony Na de ne rohanjunk előre. Ugye mostanság sokat beszélünk a biológiai szűrőanyagok fontosságáról. Ehhez a gyártók a szűrőfelület méretével és néhány látványos grafikonnal igyekeznek segítséget nyújtani a döntésünk meghozásában. Azonban nekünk nem szabad ezeknek bedőlni.
Kezdjük ott, hogy [...]

Aki tüzetesen átolvasta már a blogot, minden bizonnyal találkozott már ezzel a szóval, vagy ennek a magyar megfelelőjével a sötétítős kúrával. Ez a módszer az egyik leghatékonyabb fegyver az algabumm visszaszorítására.

Már az elején felhívnám a figyelmet arra, hogy a módszer ugyan demoralizáló csapást mér az algákra, de amíg az algásodást kiváltó okot nem szüntetjük meg, [...]

Néhány napja Viktornál jártam. Döbbenten tapasztaltam, hogy az akváriumának vize kristály tiszta. Rá is kérdeztem nyomban, hogy mi a titok nyitja? Viktor nem az a titkolózós típus, 100 Forintért megmondta, hogy bizony aktívszenet használ.

Japán és egyéb ázsiai oldalakat böngészve sokszor botlottam bele olyan akváriumokba, ahol használtak aktívszenet. Itthon az a nézet terjedt el, hogy csak vegyszeres kezelést követően érdemes használni arra, hogy kivegye a vízből a maradék vegyszert. Kicsit utánajártam, hogy mi is akkor pillanatnyilag az állás az aktívszénnel kapcsolatban.

Az akvarisztika rákfenéje a vízcsere. Kiszívni, kiönteni, visszatölteni. Fárasztó és unalmas feladat. Éppen ezért érdemes minél hatékonyabb módszerekhez folyamodni, a vízcsere idejének  lerövidítése  és a folyamat megkönnyítése érdekében. Néhány hónapja bemutattam a saját módszeremet. Most azonban egy gyári megoldást használok. Gyors, kényelmes, patent. Rég volt a kezemben ennyire “kitalált” akvarisztikai felszerelés.
Az alábbi rendszert azoknak is [...]

A betelepített vízinövények nagy-többsége emers (víz felett) módon nevelt növénykertészetekből származik. Az amúgy is szokatlan új állapotokat tetézi, hogy az addig megszokott széndioxid mennyiséget sem kapják meg.

Mivel az akvárium indítását követően a két biológiai lebontást végző felületen még nem szaporodtak el kellőképpen a hasznos baktériumok, ezért az átmeneti időszakban az akvakertészek igen sűrű vízcserével védekeznek az ammónia felhalmozódása ellen.

Minden akvarista rémálma az algásodás. Gyönyörűen berendezett akváriumok mennek tönkre egy algaháború miatt. A sorozatos kudarcok sok lelkes kezdő akvaristát kedvetlenítek el és tántorítanak el akár örökre ettől a szép hobbitól.

Eredeti szakmámból (kertész) kifolyólag sokat használom növényeink latin neveit, mely számomra már megszokott dolog, ezért kezdő akvakertészként sem okozott gondot ezek használata. Annál is inkább, mert a vízinövények elenyésző része rendelkezik magyar elnevezéssel is. De tudjuk-e,hogy mit is rejt sokszor egy növényke latin neve? Az alábbi összefoglaló talán segítséget adhat kedvenceink alaposabb megismeréséhez.

Biztos sokan hallottatok már olyanról, hogy bizonyos növények levele mérgező anyagot enged magából. Ilyen például a diófa, amely alatt szinte sosem nő fű.

A növényes akvarisztikában a következő aljzatokat ismerjük:
• Növény táptalaj – 1 cm vastag réteg az akvárium alján
• Általános aljzat – min. 4 cm vastagon – tápanyagokat tartalmaz.
• Dekorhomokok – általában előtér díszítésére (dekorkavics).

A kavics-talajt, bazalt-zúzalékot, a nem dekorációs célra hanem “ültetésre használt” homokot pedig nem ismerjük. ; )

Ott hagytuk abba, hogy hová tűnt a digitális PH mérőm? Örömmel jelenthetem, a mérce megkerült. Peti barátomnak jár érte a marék csiga.