Mielőtt azonban kiragadnánk néhányat a sok választható faj közül, érdemes néhány alapszabályt megismerni. Az akvakertészek az akvárium teljes egészét egyként kezelik. Ahogy a növények közül is az akvárium méretéhez megfelelőt választják, úgy a halakat is ezen fő szempont alapján szelektálják. Egy nagy termetű hal nem mutat jól, ráadásul nem is érzi magát otthonosan egy kisméretű medencében.

Ha figyelmesen megnézzük akár Amano, akár más akvakertészek akváriumait, rendszerint apróbb csapathalakkal telepítik be növényes akváriumaikat. Pontosan azért, mert sokkal szebb látvány egy ide-oda cikázó csapat egyforma hal, mint egy magányos aranyhal, vagy több, egymástól teljesen különböző habitusú halfaj.

Nagy általánosságban érvényes itt is a benépesítésre használatos „hüvelykujj” szabály, mely szerint minden 5cm méretű halra, (nettó) 4,5 liter akvárium vizet kell számolni. Ez azt jelenti, hogy ha mondjuk neonhalat szeretnénk tartani, akkor azok kifejlett mérete 3,5 cm. Ebben az esetben 10 db neonhalat (3,5X10x0,9) minimum (nettó) 31,5 liter vízben tarthatunk. Ez természetesen egy általános szabály még a jogi szabályozások előtti időszakból. Azonban a legtöbb kis és közepes termetű békés csapathalra alkalmazható, egy jól szűrt növényes akváriumban.

Milyen fajok tarthatók növényes akváriumban?

Szerencsére bőséges a választék. A növényes akvárium általános paramétereit figyelembe véve, a lágy, közepesen lágy vizet kedvelő, semleges, vagy enyhén savas vizet igénylő és melegebb 24-30 fok közti vizet szerető fajok közt válogathatunk. A trópusi vizekben élő halak nagy része ilyen. A legnagyobb csoportja a halaknak, melyek tartása nem megoldható a benövényesített akváriumban, az Afrikai sügérek viszonylag népes és igen színpompás tábora.

A haltartók körében nagy mennyiségben tartott aranyhalak táplálkozásukat tekintve mindenevők. Sajnos ebbe beletartoznak a vízinövények puha hajtásai is. Tehát növényesbe ők sem javasoltak.

A legkedveltebb fajok Dél-Kelt Ázsiából illetve Dél-Amerikából kerülnek ki. Ilyen például a viszonylag könnyen beszerezhető kedvező árú Ékfoltos razbóra (Rasbora heteromorpha).

Ez a Thaiföldről származó gyönyörű halacska, igazi szépségét egy 15-20 fős csapatban mutatja meg igazán. Békés természetű halak, tartásuk könnyű.

Rengeteg, gyönyörűen benövényesített akvárium csapathala a vörös (Paracheirodon axelrodi) és a sima neonhal (Paracheirodon innesi).

Mindkét faj jól tartható társas akváriumban. Talán a vörös ajánlható jobban, mert jobban kedveli a magasabb hőmérsékletű vizeket, mint a sima. Ez sajnos növényes akváriumok esetében fontos szempont, mivel nyári időszakban a fedett akváriumok erős világítása sok hőt termel, ami a víz akár 30 fok közelébe, vagy fölé való emelkedéséhez vezet.

Említhetném a számtalan tartható csapathal közül a Galaxy razbórát (Celestichthys margaritatus ) is, melyet csak néhány éve (2006) fedeztek fel, de megismerése óta sikere töretlen az akvaristák közt.

A 3-4 cm-esre megnövő színpompás halacska remekül mutat a zöld háttér előtt.

A növényes akváriumok betelepítése azonban félkész lenne, ha csak halak kerülnének bele. Mivel a csapathalak általában békés viselkedésűek, remekül tarthatók velük együtt garnélák is. Az utóbbi évek nagy felfedezései a kis színes édesvízi garnélák. Egy szép zöld gyep takarítása közben, apró szorgos ékszereknek tűnnek. Valóban hasznosak az akvárium aljzatának tisztán tartásában és szépségükkel bárkit elkápráztatnak. Tőlünk nyugatra és keletre hatalmas közkedveltségnek örvendenek. Hazánkban is egyre több kereskedésben tűnnek fel.

Bár szépsége nem annyira megnyerő, mint színes társaié, azonban hasznossága elvitathatatlan az Amano garnélának (Caridina multidentata). Fáradhatatlan szorgossága és algaevő képessége szinte nélkülözhetetlen házmesterré teszi a „zöldövezeti lakásban”.

Azonban a benépesítés itt még nem áll meg. Sokan félnek a csigáktól és tűzzel, vassal irtják az akváriumból. Én azonban azt vallom, hogy egy jól működő növényes akváriumban sosem szaporodnak el zavaróan. Ahogy megfigyeltem, az amano garnélák táplálék konkurenciát is jelentenek nekik, tehát az ő meglétük is korlátozza az elszaporodásukat. A „közönséges” csigákon kívül, mostanában egyre elterjedtebbek a különböző Neritina és Tylomelania fajok. Igazán mutatósak és elszaporodással sem fenyegetik akváriumi közösségünket.

Az akvárium tereptárgyain elidőző csíkos házú Neritinák gyönyörű színes ékkövei medencénknek. A leírtakból jól látszik, hogy egy akvakert is tele van élettel, csak elé kell ülni és hosszasan szemlélni. Az apró színes lakók szép lassan fogják megmutatni magukat. Az ő megfigyelésük állandó kihívás a szemnek. A környezet, amiben élnek, pedig állandó megnyugvás. Ez a kettősség teszi nap mint nap izgalmassá, a már nem kiadó „víz alatti zöldövezeti lakást”.

Az a vállalkozó, aki “kényszerakvaristaboltot” csinált és a nagyi ül napközben a kasszában, az eleve halálra van ítélve. Ilyen bolt  nem kell az akvaristáknak. Szép lassan ki is kopik/kopott, hisz hiányzik belőle a szakértelem. A másik fajta, szerelemből csinált boltokat viszont jó volna megmenteni. De hogy?

Kéne venni egy nagy levegőt és újra nekiveselkedni egy tiszta takaros bolt kialakításának.

Folyton csak a lassú leépülést látom és ez iszonyatosan kiábrándító. Kérdezem a boltost: Mi a baj? Azt mondja, az internet elszívja a forgalmat. Igaza van. Az élet minden területén ez jellemző. Viszont itt már ketté lehet – és kell is – választani a dolgokat.  Az interneten kétféle kereskedő van.

1. Aki csakis az árral versenyez. Nincs, vagy minimális a bérleti díja, nincs alkalmazottja stb. ezért az árrése is kicsi. Minimális a valódi árukészlete, de gyakorlatilag minden fent van a webshopban. Csak azt veszi meg, amire már élő rendelése van. Nincs esélye a növekedésre, mivel ahogy emelkedik a rezsije, a versenyképes árai elvesznek. A vásárló szempontjából jó, de a hobbi legártalmasabb szereplői. Információt nem szolgáltat, reklámra nem költ, mivel ezek hatalmas költségek. (Nem csak a reklám költség. Az információ szolgáltatásba beleölt sokszáz órák is azok.)  Ezek már nem férnének bele az árrésébe. Sajnos ők azok, akik tönkre teszik ezt a hobbit. A sarki boltos, aki 20 éve tenyészti a halakat és az élete a hobbija, szép lassan tönkremegy. Mert sajnos a helyzet az, hogy elmennek a boltba tanácsért, megnézik, megtapogatják a kínálatot, majd egy hangos sóhajtással megköszönik a segítséget és üres szatyorral távoznak. Még aznap este a termék 10-20-30%-kal olcsóbban a vevő virtuális kosarában landol a legolcsóbb helyről.

Vajon mi lesz a sarki boltossal 2-5 év múlva?….Bezár. Mi lesz a szakértelmével, gyakorlati tapasztalatával? Elvész.

2. Sebaj, itt van ez a szuper kifogyhatatlan információbázis, az internet. Majd ott segítséget lehet kérni. Meg is vannak a megfelelő fórumok, csakhogy a szabályozás egy két  fórumon eléggé öngyilkos. Az infót a sarki boltos helyett megkapjuk a fórumon és hozzá a legolcsóbb bolt linkjét is. El sem lehet ennél jobbat képzelni…

Azonban a probléma az, hogy a legolcsóbb webes bolt nem költ semmilyen marketingre. Nem fér bele az árrésbe. Az a néhány szerencsétlen akvarisztikai cég, aki egy ilyen fórumot életben tart, széttárt karokkal áll és nem érti, hogy mi történt az emberekkel? Havonta egészen súlyos összegeket költenek a közösség építésre (fórum) és a kassza mégsem csörög.

Bizony, valahol 100 Ft-al olcsóbb a Siporax… A lelkes, segítőkész netes szakik pedig már felkutatták és szájról-szájra adják a legolcsóbb hely kilincsét (hehe ez aztán a metafóra…) Észre sem veszik, hogy mekkora kárt okoznak.

Mert mi lesz az ilyen fórummal 2-5 év múlva? Bezár, mert a hirdetők elpártolnak tőle. Minek hirdessen, ha a hozzászólások hemzsegnek a 100 Ft-al olcsóbb bolt nevétől?!

3. Sebaj, itt van ez a fórum, ahol moderálják azokat a linkeket, akik nem támogatják a közösséget. Hohó, de ez sok embernek nem tetszik. Reklámfórum! Kiáltják. Pedig ez az egyetlen kiút kérem szépen. Aki hozzátesz az megkapja ami neki jár. Nyugaton a példa működik. Nyugaton az akvarisztika működik. Nem mondom hogy ott minden tökéletes, de szemmel láthatóan, ott nem egy helyben toporgás van.

Más.

Import-hal, magyar-hal. Fontos, igen, hogy legyenek magyar tenyésztők és legyenek szép magyar halak. Itt van azonban egy dolog, amiről nem beszél senki. Hatékonyság. Sajnos itthon, a pincében tenyésztett halak “előállítási” költsége jóval magasabb, mint bárhol, ahol ipari szinten tenyésztenek halakat. Mi lehet akkor a kiút? Olcsóbbat nem tud csinálni, ez szinte biztos. Csináljon akkor szebbet! Jó-jó könnyű mondani, de csak ezt látom kiútnak. Rangot kell szereznie, mint tenyésztő. Remek példák erre a kutyatenyésztők. Tele van az ország nagyon jó minőségű tenyészkutyákkal, tenyésztőkkel. Meg is élnek belőle sokan. A kutyakiállítások remek alkalmak a megmérettetésekre és a nagyközönség előtti bemutatkozásra.

Igen ám, de az a baj, hogy nincs itthon verseny, kiállítás ahol a tenyésztők megmutathatják mijük van. Az évente 2x szervezett börzék nem erről szólnak. Csupán piacteret biztosít, semmi egyéb. Nincs egy szervezet, aki a tenyésztőkkel foglalkozna. Nincs egy weboldal, ahol bemutathatnák a portékát. Mert ugye a jó bornak is kell a cégér, mondja a mondás. Amíg ez a része nem kezd el működni, addig ne várjunk  ebben sem változást.

Szerintem…

Szerintetek?

Az alábbiakban felsorolok néhány, időnként eszement ötletet, amivel a természet változásait imitálhatjuk. Ha belegondolunk, sokszor az esős évszak beköszöntével jön meg a halak párzókedve, hisz ekkor nagyobb eséllyel maradnak életben az utódok. Lássuk, milyen rafinált praktikákat vethetünk be egy-egy olyan fajnál (akár vadon befogottnál is) amit normál egyenletes akváriumi körülmények között nem sikerül szaporodásra bírni.

Csökkentsük a víz hőmérsékletét.

Könnyű belátni, hogy az esős időszak beálltával, a víz hőmérséklete néhány fokot csökken. Ezt könnyen megtehetjük a vízcserével és az akvárium fűtésének lejjebb vételével. Persze sok növényes akvárium nem hűthető így le, mert a világítás alapból melegíti az akváriumot, de ez az egész leírás most kicsit eltávolodik a növényezéstől.

Továbbá most az elején leszögezném, hogy bármi nemű változtatást, az adott faj természetes életterének ismeretében szabad csak elvégezni. Nem mindegy ugyanis, hogy a szaporítani kívánt halfaj a hegyekben csordogáló patakokban őshonos, vagy egy alföldi síkság csendes tavában. Példának okáért, egy hegyi patak hőmérséklete az esős évszakban akár 10 fokkal is csökkenhet, míg egy tóé max néhány fokot.

Tehát csínján a hűtéssel, mert a hirtelen hőmérséklet könnyen darkórt okozhat a nász helyett. Ugyanakkor sok Dél-amerikai sügérfajnál éppen ez hozza meg a várt eredményt.

Fokozott etetés, vagy étrendváltoztatás

Ha belegondolunk, az esős évszak nem csak a halak szaporodásának időszaka, hanem a halak táplálékainak is. Nyilvánvaló, ha többet ehet nagyobb kedvvel szaporodik sőt a sok táplálékkal biztosítottnak érezheti az apróságok túlélését is. Ráadásul ilyenkor jóval több a jó minőségű eleség a vízben mint például a szúnyoglárva. Tehát ha száraztápról élőre, vagy fagyasztottra váltunk, ez is hozzásegíthet minket a sikerhez.

Ne etess 10 napig, vagy csak gyengébb minőségű kajával, minth a száraz évszakot imitálnád, majd adj nekik jó minőségűt. A Dél-amerikai fajok a szúnyoglárvát, tubifexet nagyon kedvelik. Bár sokan óva intenek ezek folyamatos etetésétől, egy ilyen löket segíthet.

Megfigyelték, hogy egyes halfajok csak akkor hajlandók szaporodni, ha megnövekszik a víz plankton tartalma, mint ahogy az az esős évszakban történik. Ugyanis utódaik életben maradását, csak ekkor érzik biztosítottnak. Egy kis infuzóriával becsaphatjuk őket.

Vízszint

Ezt is könnyű belátni, hogy az esős évszakban megnövekszik a vízszint. Tehát meg lehet próbálni, hogy hetente csökkentjük a víz szintjét, amíg a normál szint 25%-a nem lesz, majd egyszerre visszatöltjük a 25%-ot. Sok hal ugyan nem érzékeli a vízszintet, de a víznyomást igen.

Kevesebb oldott ásványi anyag

Az előző részből következik, hogy a száraz évszak párolgása növeli az oldott anyagok koncentrációját. Ha a lecsökkent vízmennyiséget esővízzel, vagy RO vízzel töltjük fel, akkor ismét felhígul a koncentráció. Ahogy ez a természetben is bekövetkezik.

Megnövelt vízáramlás

A megnövekedett vízmennyiség nagyobb tempóban kívánkozik lefelé. Ezt a szűrő teljesítményének növelésével, esetleg egy Koralia beiktatásával tehetjük meg. Ugyanakkor sok hal épp a csendesebb pangó részeken rakja le ikráit, szóval ismét felhívom a figyelmet, hogy tanulmányozzuk a szaporítani kívánt hal eredeti élőhelyét és a róluk leírt szakirodalmat.

Fokozott oxigén szint

A frissen alázúduló víz sebesen kanyarog és közben megtelik oxigénnel. A CO2 szint szinte a nullára redukálódik és az oxigén pedig magasra szökik. Viszonylag egyszerű leutánozni a természet eme változását. Levegőporlasztás vagy/és az esőztető átállítása könnyen megoldható.

Hanghatások

Ez vicces dolog, de érdemes belegondolni. Amikor a Tropicariumban járunk, akkor nem csak az eső kezd el esni negyedóránként, de dörögni is szokott és be is sötétedik.

Van aki esküszik rá, hogy a halainak a mennydörgés hangja hozta meg a párzókedvét.

Azért előttem van, ahogy egy fémlemezzel mennydörgést imitál apu. A gyerekek rémülten nézik és anya pedig gyorsan megnyugtatja őket, hogy semmi gond, csak apánál beköszöntött az esős évszak…

Kicsit kevésbé ciki, ha az esőztetőt csobogósra állítjuk, olyan hangot imitálva, mintha esne az eső.

Biológiai óra

Vadon fogott halaknál ez tapasztalható, hogy már beleégett a biológiai óra. Nem mindegy tehát, hogy mikor mennydörgünk, meg emelünk vízszintet nekik. Csak akkor veszik be, a kamu esős időszakot, ha az valóban akkor van, amikor megszokták. Ritka eset, de említést érdemel.

Fény játék

Ha a szaporítani kívánt hal az egyenlítő közeléből származik, a megvilágított órák számának változásával kevesebb eredményt érhetünk el, mint ha a fény erejét csökkentenénk. A borult időjárás ugyanis érezhetően kevesebb fénnyel jár. Egyes fajok a teljes sötétségben tudnak a legjobban szaporodni. Vizük fölött ugyanis nagyon sűrű a lombkorona, ráadásul a víz is erősen színezett a sok beoldódott anyagtól. A neonhalat szokták példaként említeni.

Nyomás változás

A szárazévszakban a légnyomás viszonylag magas. Az esős évszak eljöttével a légnyomás hirtelen esni kezd. Ezt imitálni nem egyszerű. De szerencsére nem is kell! Elég egy barométer és figyelni a kinti időjárást. Esetleg meghallgatni az esti meteorológiai előrejelzést és akkorra időzíteni az esős évszakot, amikor a légnyomás esni fog.

Ívási területek

Könnyű belátni, hogy ahogy apadnak a folyók, tavak, úgy tűnnek el a belógó faágak és gyökerek. Pedig legtöbbször ezek a kedvenc ikrázó helyek. Ha behelyezünk az akváriumba ilyen tárgyakat, majdnem biztos, hogy erre fognak halaink ikrázni. Persze ezeknek lehetnek kis barlangot imitáló virágcserepek stb.

Hormonok

Furcsán hangzik, de előfordul, hogy néhány, (általában ragadozó) halfaj csak akkor hajlandó szaporodni, ha a zsákmányának számító halak is elkezdenek szaporodni.  Megfigyelték, hogy a szaporodásuk során kibocsájtott hormonokat érzékelik. Általában elég szokott lenni, hogy egy olyan akváriumba, ahol halak szaporodnak némi vizet a szaporítani kívánt halak medencéjébe öntünk át.

Nos hirtelen ennyi flúgos megoldás jött össze, ha van még valami, ne kíméljetek

Pedig a növényes akvarisztikában a KH mérése alap. Mivel az ügyfél nagyon rendes volt és szépen megkért, hogy segítsek beüzemelni a kontrollert, ezért úgy döntöttem, hogy odafelé menet gyorsan veszek egy boltban KH tesztet neki. Mondanom sem kell, nagy pofára esés volt.

Bolt 1

Egy forgalmas hipermarket üzletsorán található bolt.

- Jó napot!

- Jó napot!

- KH tesztet szeretnék venni. (Az eladó a pult mögül ki és odavezet a cseppekhez és algairtókhoz)

- Csak ezek vannak.

- Csak Réz teszt van? (Kérdem totál ledöbbenve. Réz teszt kb 100 évente egyszer sem kell sztem)

- Igen (Vonja meg a vállát az eladó)

Boltból kifordulok, mondom magamban, nem lehet hogy ilyen peches legyek. Gyorsan elszaladok a városközpontba, mert emlékeim szerint ott van egy halas az üzletsoron.

Bolt 2

- Üdvözletem!

- Jó napot!

- KH teszt iránt érdeklődnék. (Közben felmérem  a boltot. A fele horgász, a fele akvarisztika. Sok ilyen bolt van, általában semmi sincs. Hát itt sem)

-pH teszt?

- Nem KH.

- Nincs sajnos csak Metilénkék.

- Jó köszönöm az nem kell. (És igyekszem rövidre zárni)

- Várjon, felírom. Már rég nem keresték… P…H… teszt

Hagytam, hogy felírja és elköszöntem…

Bolt 3

Most már nem lőhetek bakot. Innen kb 500 méterre van egy Stop Shop. Benne az ország legnagyobb állatos lánca. Na ott tuti lesz. Nem volt…

Ott azt tanácsolták, hogy menjek át a Plazába. Ok, ha már a délutánom erre megy, hát átmegyek a Plazába.

Itt két bolt is volt, még emlékezetem is rá. Na ez rosszul nem végződhet gondoltam.

Bolt 4-5

Először az alsó boltba mentem. Nagy nehezen a dekoltázs (sorry a szeme színére nem emlékszem ) talált nekem egy 5 az egyben csíktesztet, de az egyetlen márkát, amit sosem vennék meg, annyiszor megvezetett már a tesztje. Na most mit tegyek. A dekoltázs azt mondta maradjak, az eladó meg  hogy gondolkozzak. Hosszas vívódás után úgy döntöttem megnézem a másik boltot is .

Végigsétáltam az emeleten, de a bolt sehol. Megkérdeztem egy szúrós-szemű biztonsági őrt, hogy mi rémlik neki állatos bolt ügyben itt az emeleten. Kicsit több, mint 2 percig gondolkozott és kibökte, hogy ő nem találkozott ilyen bolttal az emeleten. Nem tudom, de ha én biztiőr lennék a 2. emeleten, még azt is tudnám hány lépés oda-vissza a folyosó. Na mindegy. Telefonos segítséget kértem. Kiderült, hogy egy emelettel lejjebb van a bolt. Azaz csak volt, mert csak a hűlt helyét találtam. A kirakat nyomaiból látszott, hogy valaha itt állatok éltek, de mögötte csak a csupasz falak díszelegtek.

És itt feladtam. Ebben a városban nem lehet csak úgy elszaladni KH tesztért. Telefon, utánajárás és célirányos utazás. Csak ez működik. Sajnos.

Az akvarisztika egy komplex ökoszisztéma kialakítása és fenntartása. Ellentétben egy kutya vagy egy macska tartásával, nem a saját életterünkbe szorítunk helyet számukra, hanem a saját életterünkben alakítunk ki egy teljesen más, nekik való élőhelyet. Más hobbiállatok területének berendezésének kérdése sokkal, de sokkal kisebb hangsúllyal szerepel, mint az akvárium esetében. Persze mondhatjuk, hogy ez a speciális élőhely miatt van így. Talán igaz is. Talán ezért alapjaiban más az akvarisztika.

Semmilyen más hobbiállattartásban nincs ekkora változatosság élettér kialakításban, mint az akvarisztikában. Növényes, sügeres, tengeri, brakkvízi és még sorolhatnám a különböző speciális élőhelyi biotópokat.

Talán csak a nyugaton hasonlóan felfelé ívelő pályát mutató hüllőtartás hasonlítható össze vele. Azonban komplexitásában messze az is elmarad az akvarisztikától. Az elemek egymásra hatása, egymástól függése ugyanis – ennyire kiélezetten – csakis az akvarisztikában figyelhető meg.

Víz, fény, levegő. Alig van olyan természeti elem amit ne kéne alkalmaznunk. Szükséges tehát egy akvaristának az elemek alapfunkcióival tisztában lenni. A talaj anyaga, mérete, típusa. A víz paramétereivel sem árt megismerkedni. Keménység, pH, hőfok.  A fény erőssége, színhőmérséklete. A felsorolást pedig sokáig folytathatnám.

Az akvaristának minden tudományágban ismeretet kell szereznie. Fizika, kémia, biológia, csak hogy a legfontosabbakat említsem. A szép az egészben, hogy míg az iskolapadot koptatva kényszerből mélyedtünk el az előbb említett tudományokban, addig – az akvarisztika révén – a  hobbink által felvetett kérdésekre keressük a választ. Mennyivel másabb úgy megérteni valamit, hogy pontosan tudjuk, hogy a tudást mire szeretnénk hasznosítani? A chaten valamelyik nap éppen erről értekeztünk és arra jutottunk, hogy a mai oktatási rendszer nagy hibája, hogy nem tudja az elméleti oktatást a gyakorlatba ültetni.

Éppen ezért fontos ez a kivételes hobbi. Az egyetlen, melynek beható elsajátítása ennyi tudományág megismerésére ösztönöz. Ugyanakkor sokan a hobbit csak “akvarisztikának” vélik. Ők azok, akik sosem fogják megérteni az összefüggéseket. Akik egy beteg halat a boltosra fognak. A folyton elpusztuló növényt az élni nem akaró kóró hibájának könyvelik. Akik nem akarják az összefüggéseket megérteni, azoknak felesleges ezt a hobbit választani épp a lényeget nem látják benne.

A legjobban eddig az akvarisztika szépségét Takashi Amano fogalmazta meg. Nem véletlenül került fel az idézet a H.A.C. Contest okleveleire is:

“Az emberek – a legutolsónak érkező élőlények ezen a 4 milliárd éves bolygón – elértek arra a szintre, hogy elpusztíthatják a természetet. A valaha tiszta víz eliszaposodik, az üde zöld vidékek elvesztik színüket. Az életszínvonal javításával az emberek saját természeti környezetüket és ezzel magukat teszik szegényebbé. Sivár környezetben pedig csak sivár lelkek élhetnek. Emlékeznünk kell arra, hogy mi magunk is a természet részei vagyunk. Az akváriumok építésével és fenntartásával az emberek újratanulhatják a bonyolult kapcsolatot a különböző életformák, a növények, halak, mikroorganizmusok és saját maguk között. A gazdagság és szépség, a kiegyensúlyozottság és a harmónia eredménye. Az akvarisztika a legjobb út ennek az igazságnak a megismeréséhez.” – Takashi Amano.”

Vannak a telefonok.

Itt leginkább a shoppal kapcsolatos dolgok merülnek fel, de így is a hívások átlag ideje 5-10 perc. Néha vissza kell fognom magam, mert annyira belemerülök, hogy félek, a telefonálónak lemerítem a hitelkeretét. A telefonok nagy részénél az illető vacillál. A kisebbet, vagy a nagyobbat, az olcsóbbat, vagy a drágábbat. Nagyon fontos, hogy határozottan nyilvánítsak véleményt az adott termékekről és ha van egy általam lehetségesnek és jobbnak tartott harmadik variáció, akkor azt is elmondjam. Miután átlátta a telefonáló a helyzetet, én mindig döntök egynél, ami szerintem a legjobb. Nem hagyom kételyek közt. Hogy ő hogy dönt, ez már az illető ügye, de jó ha lát egy biztos választást. Szeretek telefonálni, rájöttem…

Vannak az e-mailek.

Na ez a műfaj nem egyszerű. Aki mailt küld, az már komolyan kivesézi a problémát. Itt általában nem eldöntendő kérdésekről van szó, hanem kőkemény problémákról. ALGA. 90%-ban ez a téma. A mailt küldő felkészült. Adatokat küld és általában olvassa a blogot is. Néhány levélváltás után a probléma megoldódik.

Az alapprobléma itt mindig a nem megfelelő technikai eszközök megléte illetve meg nem léte. A küzdelemhez majdnem mindig szükség lesz, valamilyen technikai eszköz módosítására, erősítésre. Bizony ez néha fáj.  Viszont a “műfaj” előnye, hogy remekül lehet magyarázó linkeket beszúrni és viszonylag könnyű fényképes segítséget kapni a probléma okáról. Apropó e-mail. Ezt remélem mindenki olvassa:   http://dezsomail.blog.hu/ (Csak röviden: Hegedűs Dezső szeret levelezni. Mailvadász szeret leveleket elkapni. Dezső ír, Mailvadász elkapja és kiteszi oda. )

Privátmailek.

Általában az akvaristáról és az akvakertészről kapok privátot. Ha lehet ilyet mondani, két teljesen különböző műfaj.

Egy azonosságot azonban felfedeztem. Nagyon sok mindkét helyen a világítással kapcsolatos megkeresés. Hú pedig ha tudnátok, hogy félek az áramtól…. Az asszony sírva röhögött amikor fejlámpával a fejemen álltam a létrán és vaksötétben szereltem a csillárokat. Inkább lekapcsoltam a főbiztit, csak nehogy valami “kóboráram” megcsapjon. Úgyhogy a világítás Nigro gyenge pontja. Annyit tudok a fényről, ami szükséges egy növényeshez. Slussz.

Viszont. (Ez leginkább az akvaristára igaz) Itt hatalmas “átalakulásokat” tapasztalok a privátváltások során. A második harmadik üzenetváltás után, képbe kerülnek a növényezéssel kapcsolatban. A csiszolatlanból, csiszolttá válnak és elindulnak a jó úton. Az akvakertész ebből a szempontból más. Ritkábbak a privátok és pontosan tudják kinek küldik a levelet. Tudják, hogy miért keresnek pont engem, míg a másik fórumon inkább csak “megtalálnak”.  A privátok nagytöbbsége DIY megoldásokat alkalmazza és ezen a levélváltások során sem sokat változtatnak. Természetesen ezzel az égvilágon semmi probléma nincs, hisz a cél sok úton elérhető.

Fórumhozzászólások.

A legkevésbé megterhelő módja a véleménycserének. Ha nem kell valakivel “kardozni”, rendkívül kellemes elfoglaltság. Kardozni is szeretek, csak akkor általában fel is idegesítem magam és ezt általában a környezetemben élők sínylik meg. Úgyhogy a kardozást kerülöm, csak ha rosszkor talál valami meg, akkor megyek keringőre.

Skype.

Na a Skype a fél éjszakámat elveszi. . Itt aztán olyan vagyok, mint a profi pókerjátékos. Egyszerre több asztalon játszom. Időnként egy egy hozzászólás rossz ablakba megy, de erősen edzek, hogy ez minél ritkábban forduljon elő. Ez egy nagyon hatékony formája az eszmecserének. Gyors és magában hordozza az összes fent említett üzenetváltási forma előnyét.

Chat.

Szinte csak a blog chatjét használom. Itt van egy törzsközönség, akikkel kötetlenül lehet viccelődni, persze úgy, hogy közben érdemi dolgok is szóba jönnek. Ez kicsit olyan, mintha hasonló érdeklődési körű társaság leülne egy sörözőben dumálni. A különbség csak a cigifüstben és a valódi személyes kontaktusban van. A sör azért megvan… Ha valaki ismeretlenül beesik, nincs hideg távolságtartás. Szívesen segítenek a felmerülő kérdésekben.

Nos hát ezek után kéne még blogolni. Amit azért szeretek nagyon, mert igazi kihívás. Egy témát jól körbejárni. Az összes infót összegyűjteni. Oknyomozni, lepletlerántani, módszereket bemutatni. Hmm ezt nagyon szeretem. De persze nem lehet minden héten világot megváltani. Olyankor írok egy ilyen postot és a végére sokkal, de sokkal jobban érzem magam, mint amikor elkezdtem.

]]> http://www.nigro.hu/2010/03/05/a-levelkupac-aljan/feed/ 7 http://www.nigro.hu/2010/01/30/robert/ http://www.nigro.hu/2010/01/30/robert/#comments Fri, 29 Jan 2010 23:13:59 +0000 Nigro http://akvarisztika.budapet.hu/?p=6256 Robertet régről, – mikor még taxizott – ismertem. A minap összefutottunk egy füstös kocsmában. Kérdezte, hogy mi újság. Mondom semmi. Aztán beugrott, hogy volt neki régen akváriuma.

Be is dobom a kérdést. Meg van még az aki? Persze. Jött a válasz. Na akkor lesz egy közös témánk. Gondoltam magamban. Rendeltünk még egy kört és elkezdtünk “halazni”.

Szó szót követett és Robertről egyre inkább kiderült, hogy az akváriumot hasonló intenzitással takarítja, mint a hűtőszekrényt. Évente egyszer. Nono! Mondom. Az bizony nem jó a halaknak.

Nála bírják mondja és megrántja a vállát.

De nem hagyom annyiban. – De mégis, mi lenne, ha most egy kicsit sűrűbbre vennéd a vízcserét?

- Mennyire?-  Kérdi és riadtan néz át a két félig üres korsó felett.

Mondom neki,- Hát mondjuk heti 50%.

Arca egy percig kifejezéstelen marad. Majd kajánul rám vigyorog.

- Teee! Teee! Te viccelsz velem igaz? – kérdezte

- Nem. Komolyan gondoltam! – válaszoltam és igyekeztem komolynak is látszani. – A szűrőt is évente takarítod? – kontráztam

- Persze!  -jött a megdöbbentő válasz

- Na akkor holnap elmegyek hozzád és gatyába rázzuk azt az akit.

Másnap reggel ott is voltam nála. Fel voltam fegyverkezve. Vízteszt, vízleszívó, algakaparó, stb.

Na lássuk a beteget felkiáltással, beléptem az ajtón. Az akvárium a nappaliban állt. Néhány vitorláshal, egy hatalmas pleco és két gurámi úszkált a kb 300 literes akváriumban.

- Szép nagyok.  – Mondtam, mert más hirtelen nem jutott eszembe. Egy hatalmas Echinodorus képviselte a növényzetet. Az aljzat nagyszemű folyami kavics volt. A világítást két 30W-os neon adta, amik legalább 3 éve működtek.

A szűrőben a szivacs egy  iszaptömbbe tömörödött. A flow szinte nulla volt. Ez nagy szűrést nem csinált…- jegyeztem meg – Csoda, hogy nem égett le a motor… – mondtam és átmostam egy vödörben, melybe  az akvárium vízéből vettem.

A víz pH-ját lemértem, 6,9.  KH 10. No akkor vízcsere. Elvégeztem egy 50%-os vízcserét. Használtam vízkezelőt. Az üvegről lekapartam az algát.

A víz pH-ja 8,6 lett a KH marad 10.

A víz sokkal szebb lett. Jó volt ránézni az akira.

- Na látod ennyi volt! – mondtam Robertnek – Nézd, milyen boldogan kapkodják a kopoltyúikat a friss vízben a halak.

Fogtam a cókmókom és elvonultam.

Másnap csörög a telefon. Látom Robert az. Mosoly az arcomon, hátradőlök és fogadom a hívást.

- Na mi van kisapám? Valamelyik vitorlás leikrázott? – Tréfálkozok. Azonban a vonal túlvégén feszült csend.

- Kinyírtad a halaimat! Reggelre mind vagy kiugrott, vagy megdöglött!  – Üvöltött.

Elsápadtam. Kevesen élték túl, amikor Robert mérges.

Nyeltem egy nagyot és egy “mindjárt visszahívlakot” hebegtem. Nagy bajban vagyok.

A feladat a következő. Miért pusztult el az összes hal? Ha helyes válasz jön, Robert nem tekeri ki a nyakam.;)