Az akváriumom valamivel több mint egy éves, ezért is gondoltam, hogy mozgóképen is megörökítem. Eddigi tapasztalataim szerint 1,5 év után az akvárium már nem hozza a top formáját. Ilyenkor már egyes növények – bármennyire is nem akarjuk – , túlságosan elburjánzanak és elnyomnak másokat. A növényeken is látható némi kiöregedés. Már nem olyan szép friss a színük, leveleik stb. No meg magunk is kezdünk időnként egy újabb  elrendezésről álmodozni.

A berendezés óta különösebb gondokkal nem kellett megküzdenem.  Inkább csak a külső megjelenést kellett csiszolni.  Próbálkoztam az aktívszénnel, ami nagyon látványos eredményt hozott, de hosszútávon a kelátolt vas megkötése miatt nem alkalmazható. Végül a Purigen bizonyult a legjobb megoldásnak.

A hatékonyabb CO2 eloszlás érdekében egy Koralia nano-t is beüzemeltem pár hónapja. Remekül végzi a feladatát. A célja csak a szűrő megsegítése volt, ezért nem a Koralia 1-est választottam.

Nos tehát íme az akváriumomról készült rövid kis videó. A HD verzió ezen a linken érhető el.

Nigrolandia from Nigro on Vimeo.

Az alábbi képen jól látszik, hogy az akvárium vize zöldes és nehezen átlátható. Ennek az algásodásnak a kiváltó oka az ammónia és az erős fény együttese volt.

Az ilyen problémára sajnos nem megoldás a nagy (50-90%) vízcsere, mivel az alga igen gyorsan képes szaporodni és gyakorlatilag 1-2 nap alatt ismét elönti az akváriumot. Hiába a legfinomabb perlon, ez az alga a legkisebb résen is átfér. Kiszűrése hagyományos szűrőanyagokkal lehetetlen. Jame’s algabibliája ad néhány tippet még, de tapasztalatból mondhatom, hogy semmit sem ér

Az egyetlen és valóban hatékony megoldás, az UV szűrő. Az aktívszénhez hasonlóan, az UV szűrő is megosztja az akvarista társadalmat. Van aki totál feleslegesnek tartja, van aki szerint még ártalmas is, de vannak sokan, akik használják folyamatosan, vagy kisebb-nagyobb megszakításokkal. Én leginkább csak kerti tóban használom, de az algavirágzás apropóján egy kis időre az akváriumba is betettem. Akkor utána is néztem a pro és kontra érveknek.

Az UV szűrő egy ultraviola sugárzást kibocsájtó fényforrás, amin keresztül a víz áthalad és a benne lévő mikroszkopikus méretű organizmusok elpusztulnak. Paraziták, vírusok, algák, baktériumok, hasznosak és rosszak egyaránt. Ezért is találó a terminátor jelző, mert ami a közelébe kerül és élő szervezet, azt mind elpusztítja…  Továbbá valamelyik fórumon azt is olvastam, hogy a kelátolt vasat is bontja, tehát növénytápozás  mellett ez az erősen nem ajánlott kategória. Olyankor azt javasolják, hogy arra az időre hagyjunk fel a tápozással, vagy éjszaka menjen pár órát az UV és nappal tápozzunk újra. Necces. Maradnék az “inkább ne tápozzunk arra az időszakra” verziónál. 

Az UV-t, a szűrő után érdemes bekötni, ahogy az ábrán is látszik. Így elkerülhető a cső mechanikai koszolódása, ami csökkentené a hatékonyságát. Az UV lámpák különböző erősségekben kaphatók (8W-130W). Gyakorlatilag mindegy mekkorát veszünk, ha nem extrém nagy az akvárium. Sajnos a teljesítmény jelentősen romlik, ahogy a nő a világított órák száma. A gyártók 6 hónapot írnak általában használhatóságra. Ez sajnos nem sok. Ekkor az izzót cserélni kell.

Nagyon fontos, hogy a lámpa csak akkor igazán hatékony, ha a megfelelő sebességű víz megy rajta keresztül. Amennyiben nincs a termék leírásában erre utalás, akkor kb. úgy kell számolni, hogy 90-100 lph (liter per óra) szorozva a  wattszámmal, megadja a vízforgatás nagyságát. Pl. 11W-os UV lámpát max. 990 – 1100  l/h (11x90v. 11×100) átfolyással érdemes hajtani. Azt is szokták mondani, hogy ha parazitát akarunk kiölni az akváriumból, akkor ennek maximum a felével szabad forgatni a vizet a lámpán keresztül. Tehát mindenképp olyan szűrőre kössük, ami a maximálisan megengedettnél kevesebbet forgat. Szokták külön vízforgató pumpára is kötni, így a külsőszűrős rendszer nem lesz megbolygatva.

Mint mondottam, nekem egy kúra erejéig volt rá szükségem. Ezalatt az idő alatt leálltam a tápozással. Az a személyes tapasztalatom, hogy az UV szűrő igen hatékony “zöldvíz megszűntető”. Gyakorlatilag már másnap sokkal jobb lett a helyzet. Egy hét leforgása alatt teljesen eltűnt a zöld elszíneződés. Közben csináltam két nagy vízcserét is és ezzel az algaprobléma mindörökre megszűnt.

Egy hét után kivettem az UV-t és a többi kacat közt vár a sorára, hátha valamilyen katasztrófa esetén ismét be kéne élesíteni. Mondjuk ilyen ütemben a 6 hónapos üzem kicsit sokára fog összejönni, de annyi baj legyen…

Hogy szüksége van-e egy akvaristának UV szűrőre? Nehéz jó választ adni. Ez volt az első alkalom, hogy semmi más nem segített. Ettől függetlenül, egy jól szűrt,rendszeresen karban tartott (beállt) édesvízi akváriumban, még szakaszosan használni is felesleges szerintem.

Ha viszont lenne egy UV szűrő kölcsönző, az biztos  jól menne….

További infó az UV-ről:

http://aquariumuvsterilizer.blogspot.com/

http://www.fishlore.com/uv_sterilizer.htm

http://www.int-res.com/articles/meps/6/m006p295.pdf

http://www.ehow.com/how-does_5188035_uv-light-kill-bacteria_.html

Feltettem a kérdést az Akvakertész fórumon is, de ott is tanácstalan volt mindenki. Esetleg gombára gyanakodtak. Sajnos ha lassan is, de ez a “dolog” egyre csak gyarapodott. Lassan egy másik fán is elkezdtem látni a kezdeményeket.  Érdekes módon, szinte egy mozdulattal le lehetett tépni a fáról, de ahogy a képen is látszik, minden kis gumóból ilyen hosszú szál akart nőni.

A kíváncsiság nem hagyott nyugodni, úgy hogy hagytam még nőni. Egyre hosszabb spirál alakú szál képződött belőle. Amikor elérte a kb 5 centimétert, letéptem. Nagyon könnyen lejött. Sajnos a mikroszkópom, amit a középiskolában a biológia tanárnőmtől kaptam (kézcsók innen is), hosszú-lejáratú kölcsönben maradt apámnál… . Pedig most szívesen megnéztem volna egy kicsit nagyobb nagyításban, hogy mit látok. El is játszottam a gondolattal, hogy veszek egy ilyet.

Végül elhessegettem a frissen jött pénzköltési lehetőség gondolatát. Sajnos a műszaki kütyükkel úgy vagyok, hogy ha egy kis hasznosságot is látok bennük, máris venni akarok egyet. Éppen ezért ki is írtam a postaládámra, hogy semmilyen reklámújságot nem kérek, mert előfordult olykor, hogy egy jobban sikerült Media Markt katalógus kiforgatott a vagyonomból.

Szóval a lényeg, hogy nem néztem meg mikroszkóp alatt, de a következő vízcserénél kipróbálhattam végre én is az Easy Carbo algaölő képességét. Miután a víz lejjebb került, mint a fertőzött felület, egy fecskendőbe az akvárium napi adagját felszívtam és a két fertőzött ágat meglocsoltam vele. Ezután pár percig hagytam hatni, majd feltöltöttem az akváriumot.

Másnap estére az alga, vagy nevezzük aminek akarjuk, fehéredni kezdett.

Ahogy nézem az Easy Carbo valóban remek algaölő szer. Ellentétben más algátlanítókkal, ez csupán a szer “mellékhatása”, hisz valójában a Carbo olyan szénforrás, melyet csak a magasabb rendű növények képesek hasznosítani. Ezáltal előnyt szerezve az algákkal szemben. Ugyanakkor bizonyos koncentrációja bizonyítottan algaölő hatású is. Arra kell vigyázni, hogy ez a tömény koncentráció a vízinövényekre is ártalmas lehet. Tehát az ilyen kezelésekkel csak óvatosan!

Sokan úgy tudják, hogy a Carboban glutaraldehyde van. A hatás mechanizmus hasonló, de szabadkereskedelmi forgalomba ilyen terméket nem lehetne hozni. A Seachem Fluorish Exelben és az Easy Carboban a glutaraldehyde polimerizált izomerje található, amely nagy koncentrációban sokkal kevésbé káros az élő növényi szervezetekre és ezáltal nem okoz katasztrófát az esetleges túladagolása sem. Az izomer ugyanakkor rendelkezik a glutaraldehyde összes előnyös tulajdonságával.

Nos a kalandom az Easy Carbo – nem rendeltetésszerű – használatával sikeresnek bizonyult. Viszont, hogy mit irtottam ki vele és hogy vajon mitől nőtt az akváriumomba, azt nem tudtam meg. Ez baj, mert az okot egyelőre nem sikerült felfedeznem. Ez pedig magában hordozza a lehetőségét annak, hogy az “alga” esetleg visszatér.

Egy tipp a post végére: Érdemes az üvegporlasztók takarítása után, egy kis Easy Carbot  önteni a kerámiára!

Sokat gondolkoztam, hogy írjak-e erről postot. Hisz a képek megrázók, és maga az esemény sem mesébe illő. Az egyik idős Amano garnélám a szemem láttára kimúlt. Meglehetősen furcsa, hogy petével telve tette ezt. Majd megkérdezem Szentgyot, vagy Warriort hazánk két legnagyobb garnéla guruját, hogy mi lehet ennek az oka. Egyáltalán beszélhetünk-e természetes halálról, ha egy állat petékkel telve múlik ki?

Mindenesetre megtörtént. Ki akartam venni, de érdekes dologra lettem figyelmes. Az addig békés, a garnélákra ferde szemmel sosem néző kakadu sügerek, mint valami vad oroszlánhorda kezdtek el körözni a tetem körül.

Testük színezete hirtelen sötétre változott, úszóik harsány színekben pompáztak és a legnagyobb hím minden porcikájával őrizni kezdte az elhullott garnélát. Elzavart minden kíváncsiskodót. Úszót kifeszítve jelezte, bármire képes, ha valaki túl közel merészkedik “zsákmányához”.

Érdekes módon a többi Kakadu sügéren kívül csak a Sziámi algaevő mutatott komoly érdeklődést a garnéla iránt. Mivel a domináns kakadu és a sziámi méretei közel hasonlóak, ezért köztük látható módon nem alakult ki a hierarchia, mint a sügerek közt. Hol az egyik zavarta el a másikat, hol meg fordítva.

Közben azt is észrevettem, hogy mi az, amiért olyan fenemód odavannak az addig jámbor és ártatlannak vélt halaim. A peték! A finom kaviár volt az, amiért kivetkőzve önmagukból – ösztöneiket a hátsókamrából előkapva -  vadállatként viselkedtek.

Persze a sziámiról el tudtam képzelni, hogy képes ilyesmire, meg a kakadu is csak sügér, de érdekes módon, eddig hasonló viselkedést nem tapasztaltam tőlük. Akvarisztikai emlékeimből persze felrémlik, hogy a halak megeszik a dögöt, sőt láttam is számtalanszor, de érdekes módon, mostanában és pláne ezek a halak nem tettek ilyet. Jó persze hozzá tartozik, hogy nem is hagyom bent a tetemet, ha időnként előfordul pusztulás.

A minden aláhulló dologra azonnal lecsapó ékfoltosok, érdekes módon nulla érdeklődést mutattak. Akárcsak az Amano garnélák.  A kakaduk és a sziámik is csak addig, amíg a petéket elfogyasztották.

Végül a jóllakott ragadozók otthagyták az elpusztult garnélát. Furcsa, de a csigák sem lepték el, mint ahogy azt vártam volna. Pár óra múlva robogott csak oda egy eltévedt Tylomelania, hogy alaposabban szemügyre vegye, mi maradt az amano garniból, de hamar továbbállt.

Végül másnap reggel kivettem a tetemet. A húsa szinte érintetlen maradt. Ezt nem gondoltam volna, de úgy tűnik az öreg garnéla húsa nem ízletes…

Szóval kivettem. Az élet az akváriumban pedig ismét ment tovább a régi megszokott kerékvágásban…

A külsőszűrőmhöz gyárilag adtak 160g aktívszenet, ezzel tettem próbát. Azt hozzá kell tenni, hogy ez nem a legolcsóbb szenek egyike, sőt. Az alábbi videón a cég is büszkén hirdeti, hogy a szén valóban hatékony.

No de a lényeg, hogy a szén behelyezése után 24 órával már csodálatosan tiszta átlátszó vizem lett. Rá egy napra pedig kristály tiszta. Tudom, hogy azt írtam, hogy az aktívszén egyetlen hátránya, hogy kiveszi a kelátolt vasat is a vízből, de közben azon gondolkoztam, hogy vajon  ez mennyire gyors folyamat lehet. Hisz mi naponta elég durván tápozunk, az is elképzelhető, hogy nem tud annyit, vagy olyan gyorsan kiszedni, hogy ne maradjon elég a vízben a növényeknek. Ahhoz, hogy ezt megállapíthassuk, több időnek kell eltelnie. Legalább pár hétnek, hogy a növények hiánytüneteket produkáljanak. Hiszen sok tápanyagot a növények képesek eltárolni “nehezebb” napokra. Pont ezért van az, hogy valaki vesz a boltban egy szép növényt, beülteti az akváriumába, egy két hétig gyönyörűen nő, majd néhány nap alatt eldobálja a leveleit és elpusztul. Szegény pedig értetlenül áll a dolgok előtt, hisz látszólag minden rendben, úgy gondolja tápanyag is van, pár hétig nőtt a növény és hozta az új hajtásokat  (tartalékból) de aztán egyszer csak vége.

Kicsit elkalandoztam, de ez a példa biztos megesett már mással is, persze régen, mielőtt nem tudtuk, hogy hogyan is tápozzunk, meg világítsunk és egyebek.

Tehát az aktívszénnel kapcsolatban nem vagyunk még előrébb, maximum majd akkor, ha eltelt néhány hét. De előre vetítem, hogy Viktort megkérdeztem és ő már több, mint két hónapja használ egy csomag NA Carbon a nano-ban. Nincsenek hiánytünetei.

Tehát lehet, hogy jó a gondolatmenetem azzal, hogy nem veszi ki olyan gyorsan a vasat sem, mint amennyire masszívan visszatápozunk naponta. Ezt támasztja alá a cseppteszt is, amit 2 nap használat után végeztem. Minimális visszaesést ugyan tapasztaltam, de bőven értékeken maradt a szint.

A másik dolog ami eszembe jutott, hogy az előző szenes postban említettem, hogy az eltávolított anyagok a szén felületén megrekednek. Ezek egy részét (szerves anyagok) a baktériumok lebontják, de sok mindennel nem tudnak mit kezdeni. Gyakorlatilag az akvárium vízének része marad. Ezért mondják, hogy a szenet viszonylag rövid időn belül cserélni kell. Ha ezt a gondolatmenetet követem, akkor két adag szén kell. Az első adagot max 2 napig benne hagyni. Ez kiveszi  a szerves szennyező anyagokat, mely okozhatja a víz sárgás elszíneződését. Eltávolítja a szerves savakat, fehérjéket, hormonokat, antibiotikumokat, vegyi anyagokat stb. A második adag már nem kap ilyen löketű szennyeződést, tehát végezheti a dolgát jóval tovább

Visszatérve az akváriumhoz. Időközben a 4 fénycsövemből kettőt Osram 880-asra cseréltem, mert túl zöldnek éreztem a víz színét és jobban tetszett az a kép amit N-Dee akváriumait szemlélve láttam. Mivel ő is alkalmazta, gondoltam teszek én is próbát vele. Valóban “hidegebb” lett a látvány. Azonban a szén után vissza kellett tennem a 865-ös Osramot, mert akkor meg átesett a ló túloldalára a helyzet. Most 3db 865-ös és 1db 880-as van az armatúrában.

Ezzel az összeállítással úgy érzem, a színvilág tökéletes. Ahogy a fenti képen is látszik, valóban döbbenetesen (na jó… utoljára írtam le ezt a szót…. meghagyom a Fókusznak, meg a Tényeknek… ) tiszta a víz. Eddig ilyet csak a japó blogokon láttam.

Csattintottam még párat az akváriumról, bár most elég kócos. Se nyírás, sem egyéb takarítás nem volt. A Ludwigia-t már megszüntettem, és már egyszer a Rotalát is kivettem, de visszanőtt a gaz .  Ők kikerülnek az akváriumból, mert készülök kicsit átrendezni…

Talán a képeken is jól látszik, hogy a gyep elég szépen bedúsult. Bal elöl Eleocharis parvula, jobbra haladva Eleocharis acicularisra vált. A közelin a gomba szerű szépségek Hydrocotyle verticillata-k. A fára sima jávai moha (Taxiphyllum barbieri) van növesztve és kézzel tépve, hogy természetesebb hatást keltsen.

Tehát az aktív szén bevált, ajánlom mindenkinek. Csakis jó minőségűt javaslok, mert hatalmas különbségek vannak szén és szén között is. Még az is lehet, hogy a drágább az olcsóbb

Nigro: Holnap ünnepélyesen csinálok az akiról fotót. Most egész jó kondiban van. Most hogy nem nyúltam hozzá több mint egy hete…
Viktor Lantos: ez a titka. nem szabad piszkalni
Nigro: mint a szúnyogcsípés…
Keymaker: Ati, vigyek lámpát?
Nigro: fotózni?
Keymaker: ilyet meg sem hallottam, hogy nem szabad piszkálni, még mindig napi 1 órát foglalkozom az akival. Igen, fotózni.
Viktor Lantos: Balazs hazavitte a 4-es studiot amig az angoloknal voltal
Nigro: ne!
Nigro: komolyan!?
Nigro: hát és szerinted működne?
Nigro: hozd!
Keymaker: hehe, hát van 1-2 lámpa a vezérlő mellé zárva. ok, este tudom vinni 9-re. Szerzek fóliákat is.
Nigro: csakis este
Nigro: ha már a nagyobbik is alszik, különben nem lesz nyugtunk
Nigro: fóliát minek?
Keymaker: ok, holnap megbeszéljük telefonon, hogy mit vigyek, körbenézek, hogy milyen működő cucc van. Vannak 500-asok és vannak 300-asok, de statívot kell szereznem a lámparaktárból.
Keymaker: korrekciós fólia.
Keymaker: ezek a filmes lámpák mind 3200 Kelvinesek, ergo nagyon sárga.
Nigro: áu
Keymaker: fel kellene korrigálni kb. 7-8e K-re
Nigro: arra kell a fólia?
Keymaker: bezony
Nigro: az jó
Keymaker: ránézel a fóliára – tök kék. Odarakod a lámpa elé – szép fehér fénye lesz neki.
Nigro: hozhatod a Canont, de kint kell hagynod a teraszon. Nem lehet a Nikonnal egy légtérben
Keymaker: nehogy jobb képeket csináljak véletlenül vele. Megalázó lenne hazai pályán kikapni….

Nos ezek után másnap megjelent Keymaker egy közvetítőkocsinyi lámpával. Neki is láttunk hát az első “komolyabb” fotózásnak.

Először leszedtük az akvárium eredeti világítását, hogy megnézzük, mit tudnak a studió lámpák. Eleinte csak egy 6*55W-os Power compacttal megtömött lámpát helyeztünk az aki fölé. Sajnos rettentő randa sárga fénye volt. Ráadásul ahhoz képest, hogy  330W, semmivel nem volt nagyobb fénye, mint az aki “szerény” 160 W-os neonjai.  Valahogy így festett.

6x55W

Sebaj, mondta Key, erre valók a fóliák. A fény valóban szebb lett, de a fényerő is drasztikusan csökkent. Olyannyira, hogy értékelhető képet nem is tudtunk csinálni.

Miután a többi lámpát is rápróbáltuk, arra a következtetésre jutottunk, hogy a fényük önmagukban valahogy kevés. Elkél a neonos segítség. Tehát abban maradtunk, hogy az akváriumi neonok fölé tesszük a lámpákat és úgy erősítünk a fényerővel.

2x350 W

De ha már lúd…. Az Eleocharisnak is adtunk egy kis “élfényt”

2x 350W + 650W

Végül teljesen elkapott minket a hév és az akvárium középső részére visszahelyeztük a 6*55W-os reflektort is.

2x350W+650W+330W+160W (1840W)

Nos. Ez már egész jónak bizonyult. A neonok hideg fehér fénye még tudott dominálni, de azért már az akvárium kicsit átfordult sárgásba. Azonban a fényképező manuális fehéregyensúlyával gyönyörűen lehetett kompenzálni.

A végeredmény egészen pofás lett. Íme:

Canon Eos 450D f/5.6 1/100s ISO 800 17mm

Nikon D80 f/5.6 1/20s ISO 200 28mm

Kinek melyik tetszik jobban? Indulhat a Canon vs Nikon háború

A felhalmozódott élményeket, tapasztalatokat a medence indításával kapcsolatban, megosztom veletek ha visszaértem…

Mint azt már régebben említettem ez egy gyári RENA akvárium szett. Bár nagyon jó minőség, sajnos magas ára miatt nem terjedt el Magyarországon. Mint sok más minőségi termék, kikopott a hazai piacról. Első pillantásra csak pofásnak tűnik, de közelebbről szemügyre véve jól látszik, hogy precíz minőségi cuccról van szó.

Az egész tető aluminiumból van. A wenge fabetét megegyezik a fa bútor színével.

A talprész szintén alu és összhangban van a felső résszel.

Visszatérve a világításhoz, a tetőben egy sínben mozog az aramtúra előre hátra. Ha be akarok nyúlkálni hátratolom, ha végeztem, visszahúzom előre.

Mivel ez gyárilag egy két csöves szett volt, a négycsöves tuning után már kevés hely maradt, ezért amikor nyúlkálok az akiban, egy mozdulattal kiemelem a világítást és félreteszem.

A gyári fénycsőfoglalatok helye máshol volt. Most ott jönnek ki a kábelek az új foglalathoz. Ez nem túl szép és balesetveszélyes is, mivel a vízhez közel megy a vezeték. Ezt még akkor megigértem az apósomnak, amikor megcsinálta nekem az átalakítást, hogy leszigetelem. Hát ez elmaradt…

A hűtést most egy nagyobb számítógépventillátor végzi, amely egy 12V-os átalakítóval 220 V-ról működik. Zajtalan és keveset fogyaszt. Az akvárium vizét 2-3 fokkal tudja lehűteni. Hogy melyik a jobb, ha szívja, vagy ha fújja a vizet, azt még nem tudtam megállapítani.

Az akvárium leg praktikusabb része a szintén aluból készült “fedél”. Nem is értem, hogy miért kell szenvedni a felhajtható tetőkkel, mikor egy kb félkilós tető félkézzel lekapható. Bravó RENA! Ha nem ilyen lenne a tetőm, már rég nyitott akim lenne.

A tető közepén egy fogantyú van, amibe két ujjal benyúlva lekapom a tetőt.

A halak etetésére egy csúszkás ajtó szolgál.

A csúszka így néz ki alulról. Koszos.

Az akvárium felső peremén egy mélyedés fut végig, ahová behelyezve állítva is beszorul a tető.

A pillekönnyű tető belső oldala matt fehér fóliával van bevonva. Ennek okát sokáig nem értettem, de valaki azt mondta egyszer, hogy sokkal egyenletesebb fény eloszlás lesz így az akiban, mintha refelektorokat használnék. Remélem igaza van, mert refi az nincs

Az apró nüanszok teszik számomra tökéletessé ezt a tetőt. Ilyen például a profi módon megtervezett páraelvezető csatornák, vagy a ki és befolyók számára kialakított gumiperemmel védett nyílások.

Nincs is annál bosszantóbb, mint amikor a párás tetőt felnyitva, a vízcseppek eláztatják a fotokarton hátteret. Azt kell, hogy mondjam, nem bántam meg, hogy ezt a szettet választottam.

Azonban feltétlenül meg kell említenem a hátrányait. A fedett növényes akváriumok, szinte mindig túl melegek. Nálam most is 28-30 fok körül van a víz hőfoka. Ez egyrészt a 4*39W fotontorpedóknak, valamint a szintén a tetőben elhelyezkedő elektrónikus előtétnek köszönhető.

A másik hátrány, a kevésbé “japános” hatás. Az hogy nem lehet fentről is belelátni az akváriumba, azt csak az tudja értékelni, aki már nézegetett nyitott akit. Nagyon érdekes és kellemes látvány. Erről azonban le kell mondanom egyelőre.

Végül, sokkal macerásabb a karbantartás és a növények nyírása. Felnyit, eltol, esetleg világítás kivesz, de akkor nem lát…. szóval macerás.

Előbb utóbb egy nyitott, függesztett világításos lesz. Oh Yes