Aki esetleg azt gondolná, hogy csak egyféle út létezik a növényes akvárium elkészítéséhez, az nagyon téved! A “High tech-new school” technikával szemben, vagy inkább mellett, létezik egy egyszerű, “Low tech” elmélet is, melynek szintén sok követője van a világban.
A módszer úttörője Diana Walstad. Elméletét könyv formájában is kiadták és szerte a világban rengeteg példányban fogyott.
Diana elmondása szerint olyan családból származik, ahol mindig volt akvárium és kerti tó. Azonban a növények folyton csak senyvedtek. Mígnem egyszer a kavics aljzat alá földet nem tett. Ezután, mintha a növéyneket kicserélték volna. Növekedésnek indultak és addig sohasem látott ütemben kezdték hozni leveleiket. A halak kondíciója is sokkal jobb lett, köszönhetően az egészséges növényeknek.
Nos tehát lássuk, hogy milyen paraméterek mellett működik egy ilyen low-tech akvárium? Diana kifőzött földet használ táptalaj gyanánt és erre aprószemű kavicsot szór. Nem használ szűrőt, csupán egy vízforgató berendezést. Vízcserét 3-6 havonta(!) végez. Nem használ erős világítást, csupán 0,3-0,6 W/liter fényerőt, viszont akváriumait előszeretettel teszi ablakba. CO2-t sem adagol.
Akik már kezdték magukba szívni az “itteni” nézeteket, azoknak ez most kicsit érthetetlen dolognak tűnhet, pedig Diana szerint működik. Több olyan dolog van, ami totális algásodáshoz kéne, hogy vezessen, vagy a halak pusztulásához, mégis működik!
És hogy mi mégis a magyarázat? A titok, a növények bologiai szűrésben van. Diana elmélete szerint, a növények nem csak dekorációs célt szolgálnak. Meghatározó szerepük van a halak egészséges fejlődésében és életterük optimális fenntartásában.
A nitrogén tartalmú vegyületek, leginkább az ammónia (NH3) és a nitrit (NO2) rendkívül mérgezőek a halak számára. Legfőbb feladatunk ezek eltávolítása a vízből. Diana kutatásai szerint, a növények sokkal szívesebben jutnak nitrogénhez ammónia (NH3) bontásával, mint a nitrát (NO3) felhasználásával.
Erre a következtetésre 33 növény vizsgálata után jutott. A vizsgált növények közül, mindössze négy preferálta a nitrátot (NO3) az ammóniummal szemben (NH4+).
| Ammonium: |
|
Agrostis canina |
|
Callitriche hamulata |
|
Ceratophyllum demersum |
|
Drepanocladus fluitans |
|
Eichhornia crassipes |
|
Elodea densa |
|
Elodea nuttallii |
|
Fontinalis antipyretica |
|
Hydrocotyle umbellata |
|
Juncus bulbosus |
|
Jungermannia vulcanicola |
|
Lemna gibba |
|
Lemna minor |
|
Marchantia polymorpha |
|
Myriophyllum spicatum |
|
Pistia stratiotes |
|
Ranunculus fluitans |
|
Salvinia molesta |
|
Scapania undulata |
|
Sphagnum cuspidatum |
|
Sphagnum fallax |
|
Sphagnum flexuosum |
|
Sphagnum fuscum |
|
Sphagnum magellanicum |
|
Sphagnum papillosum |
|
Sphagnum pulchrum |
|
Sphagnum rubellum |
|
Spirodela oligorrhiza |
|
Zostera marina
|
| Nitrate: |
|
Echinodorus ranunculoides |
|
Littorella uniflora |
|
Lobelia dortmanna |
|
Luronium natans |
A következő táblázatból jól kitűnik, hogy adott mennyiséget jóval rövidebb idő alatt bontanak el ammóniumból (NH4+), mint nitrátból (NO3)
|
Nitrogen in the Nutrient Solution
|
Nitrate Uptake
|
Ammonium Uptake
|
|
0.025 mg/l |
18 hours |
3.9 hours |
|
0.05 |
18 |
4.1 |
|
0.1 |
19 |
4.2 |
|
0.2 |
19 |
4.2 |
|
0.4 |
20 |
4.2 |
|
0.8 |
21 |
4.2 |
|
1.6 |
25 |
4.2 |
|
3.2 |
31 |
4.3 |
|
6.4 |
44 |
4.3 |
|
13 |
71 |
4.3 |
|
26 |
123 |
4.3 |
A kísérletek során arra is rájöttek, hogy a növények nitrát (NO3) felvétele jóval lassabb az éjszakai fázisban, ezzel szemben az ammónium (NH4+) felvétel szinte változatlan volt. Ezek után stilszerűen fény derült továbbá arra is, hogy a növények a nitritet (NO2) és a nitrátot (NO3) is ammóniummá (NH4+) alakítják vissza, mielőtt felhasználják azt.
Az akváriumok biológiai szűrőjében nitrifikáló baktériumok halmozódnak fel, melyek szintén az ammóniára hajtanak és a nem nagyon mérgező nitrátot (NO3) állítják elő. Ezért Diana azt vallja, hogy az akváriumi külsőszűrő biológiai töltete, tápanyag konkurenciája a növényeknek, tehát nincs rá szükség.
Azt tudjuk, hogy a növények, az algák és minden fotoszintetizáló organizmus ammóniát (nem nitrátot NO3) használ, hogy fehérjét képezzen. Amennyiben nitráthoz(NO3) jut csak hozzá, egy energiaigényes folyamattal ammóniummá kell azt alakítania (nitrát redukció). Ez a folyamat éppen az ellentettje annak a folyamatnak, amit a nitrifikáló baktériumok végeznek a szűrőben. Ennek a folyamatnak az energia igénye 84 Kcal/mol. (a fordított folyamatnál pont ugyanennyit nyernek a szűrőben a nitrifikáló baktériumok)
NO3- + H2O + 2 H+ >> NH4+ + 2 O2
Nos tehát Diana elmélete ezen alapszik. Éppen azért, mert a növények azonnal és nagy mennyiségben veszik fel az ammóniát, ezért Diana 24 órán belül már javasolja az újonnan telepített akváriumokba a halak betelepítését.
Természetesen nem célom letenni a voksom e mellé az elmélet mellé, ugyanis van pár fenntartásom a leírtakkal szemben. Leginkább, hogy azok a növények, amelyek a leglátványosabbak és számomra a leg tetszetősebbek, CO2 és magas fény nélkül semmiképp nem maradnának meg. Akárcsak Tom Barrnak, Diana Walstadnak is sok követője és sok kritikusa van. A post célja tudásunk és látásmódunk további tágítása.
Az “el Natural”-t leginkább azoknak tudom elképzelni, akik “nyugdíjas” módon szeretnék űzni az akvarisztikát…. Mégis profin.












; ?>/images/aflogo2_125_125.jpg)
Nem. Az alga az ammónia/ammónium és az (erős) fény jelenlétében alakul ki. Az algák kialakulását épp a többi felsorolt növény telepítésével lehet csökkenteni Diana Walstad szerint