Nos ott tartottunk, hogy a fényképező különböző beállításait tologattuk jobbra-balra és vagy jobb lett a kép, vagy rosszabb. A folytatásban igyekszem olyan dolgokat mutatatni, amitől csak jobb lesz.
A sok próbálgatás közepette, kínomban ismét az Interneten néztem körül. Haverom, Justin (na jó, ő még nem tudja, hogy azok vagyunk) szerencsére feltüntette fotói alatt a gépe beállításait is. Köszönjük Justin!
Tehát lássuk mik a beállítások az alábbi képnél:
f/6.3, 1/50s, ISO 400 (A gép egy Canon EOS 350 D)
Jó, tehát valami hasonlót kéne produkálni. Egy trükköt még mutatok, mielőtt hasonló beállítással kattintanék. A trükk nem más, mint az expozíció korrekció (EV). A dolog lényege az, hogyha szerintünk a gép fénymérője akkurátusan túl, vagy alul exponál (túl világos, vagy túl sötét lesz a kép) akkor ezzel a funkcióval felülbírálhatjuk, csalfa szemű gépünket. Én azt tapasztaltam, hogy az akvárium fotózáskor rendszeresen túl exponál, tehát negatív iránybaban változtattam az értékét. Nem is kevéssel, 3 értékkel lejjebb -1-re állítottam. Ezután csatt.
Ugye alakul. Még egy beállítás és gyakorlatilag mindent tudunk a gépünkről. Ezt pedig úgy hívják, hogy fehéregyensúly (white balance). A legtöbb kompakt gépben is megtalálható beállítás lényege, hogy a megvilágítás típusát magunk is megmondhatjuk a fényképezőnknek. Sajnos szegény néha hajlamos nagyokat hibázni. Ilyenkor sárga, vagy kék elszíneződést mutat az elkészült fotó.
Automata fehéregyensúly:
Neon világításra állított fehéregyensúly:
Az igazság az, hogy szegény gép még ezt is elrontotta. Teljesen más mindkét beállítás, de egyiks sem jó. A gépen lehetőségünk van saját magunknak meghatározni a színhőmérsékletet, vagy akár egy fehér lap segítségével meg is taníthatjuk, hogy adott megvilágítási helyzetben mi legyen a fehér szín.
Ismét sokat javult a helyzet.
Sok fotót látok (leginkább az akvarista.hu fotóalbumában), ahol mindenféle tükröződik az üvegen.
Megoldásként, vagy este fotózzunk, vagy ha ez nem megoldható, akkor egy sötét, lehetőleg fekete függönnyel takarjuk ki a tükröződést okozó tárgyakat. Ügyeljünk továbbá arra is, hogy ne legyen piszkos, vízköves az üveg. Érdekes módon a szemünk hajlandó kikapcsolni ezeket a zavaró apróságokat, de a fotón ordít. Azt gondolom a technikai alapokkal megvagyunk.
Mostmár csak csalni kell megtanulni. Hogyan lehet csalni? Úgy fotózni, hogy egy akvárium nagynak tűnjön, vagy esetleg fordítva? Ezt az objektív zoomjának (fókusztávolság) állításával tehetjük meg. Három nézetet különbözetetünk meg.
Nagylátószög. Azt a tartományt nevezzük így, amelyik az 50 mm-es fókusztávolság alatt helyezkedik el. (most nem keverem bele az ekvivalens átszámítást, a lényeg, hogy minden géptípusnak van egy szorzója, amivel a 35mm film sztenderdjére kell szorozni. Ez adja a valós fókusztávot.) lyenkor a gép a teret úgy torzítja, hogy az előtérben látható dolgok még nagyobbnak tűnnek és a mögötte elhelyezkedő tárgyak kisebbnek és távolinak.
17.0mm, (ekv. 27mm), f/6.3, (1/80), iso400
Ezt nagyon sűrűn használják, főleg kis, vagy nano akváriumoknál. Ezzel még kevesebb fogódzkodót hagynak az emberi szemnek, hogy meg tudja állapítani, hogy valójában mekkora medencét lát.
Normál látószög. Ebben az esetben az elkészült kép a valóságot tükrözi. Ugyanazt kapjuk, amit a szemünk látott. Sokan pont ezért szeretnek ilyen fókuszú fix objektívekkel fotózni, sokan éppen ezért nem.
50.0 mm (ekv. 75mm) f/3,5 1/60 ISO 200, WB (4300K)
Gyorsan leszögezem, hogy mivel az én gépemen az ekvivalens szorzó 1.5, ezért ez az állás valójában 75.0 mm, ami már egy nagyon enyhe tele állásnak számít. Tehát valójában a normál (50 mm) állás nálam 33mm környékén van. Viszont ez a kép egy 1,4-es fényerejű fix 50-es obival készült. Borzasztóan jó képet készít és ár/érték aránya verhetetlen. Úgyhogy marad szemléltető példának ez a kép
3 Tele. Az 50mm-nél nagyobb fókusztávolságok. Ilyenkor a képen nehéz a távolságot megállapítani, mert úgy tűnik, mintha a háttér az előtérrel egybefolyna.
200mm (ekv. 300mm) f/13 1/25s ISO200
A képek sokat javultak, de még mindíg van hová fejlődni.
Nálam az akifotózásnál annyira természetes, hogy majdnem elfelejtettem említeni…állvány! Ég és föld a különbség. Tessék használni.
Fényképezőnkből kicsavartuk a maximumot. Elérkezett hát a pillanat, hogy a gondosan elkészített fotónkat, bevigyük a digitális házi előhívó sötétkamránkba és nekilássunk az aprólékos utómunkának.
folyt. köv.















Az akváriumod tényleg lassan az ADA kategória. Javaslom, hogy egy művészi riccia vágás után készíts egy ADA sorozatot. Jó lenne jövőre képviselni az országot!
A fotó részhez most nincs erőm hozzászólni (alapos, ahogy szoktad….) mivel mostanáig dolgoztam a 20 literes rescape-jén. Leltár: az üres akváriumot ripityára törtem, rohanás ugyanolyanért az Akabi-ba. Eláztattam a gyerek szobáját kicsit és találtam egy elpusztult Red Cherry-t (Easy Carbo túladagolás az utóbbi pár napban?).
Az Easy Carbo eléggé “garnélagyilkos” cucc, az biztos. Garnélák mellett azt nagyon óvatosan kell használni.
Mintha úgy olvastam volna, vagy úgy értelmeztem volna, hogy az Easy-Carbo egy kicsit a Co2 adagolás váltja le. A szénvegyületek bejuttatásának egy lehetősége. Szerintem a kettő együtt nem szűkséges, ugye a garnélákról nem is beszélve.
http://theextrememakeover180.blogspot.com/2008/04/amano-shrimps-and-easy-carbo.html
Az biztos, hogy az Easy Carbot többen (én is) sokáig sikerrel használták a garnélák mellett is. Normál (túl)adagolásban senkinek sem jelentett gondot. Nyilván van egy szint, amit ha meghalad a koncentráció, akkor gondot okoz, talán elértem ezt a szintet.
Levinen, az Easy Carbo valóban jó alternatívája lehet a CO2-nek, de azzal együtt is lehet használni, kiegészítésként. Én így használom.
Nigro, igen én is olvastam már (nem pont ezt), hogy volt, akinek szenvedtek a garnélái az Easy Carbo-tól. Másoknak semmi gondja… Ezt bogozd ki. Nyilván más tényezők is lehetnek, vigyázni kell, nehogy túl hamar téves következtetésekre jussunk.
Feltettem az új képeket a blogomra, nézzétek meg. Várom a véleményeket.
link: (http://ukaps.org/forum/viewtopic.php?f=35&t=2958&st=0&sk=t&sd=a&start=40)
üdv!
én csak arra lennék kíváncsi, hogy a kékes derengést a háttérben hogy oldják meg (lsd. 8. kép) és miért jó.
Szertnem megkerdezni, hogy tudja valaki, mi van nagyjabol az Easycarbo tapszerben? Esetleg valaki megmericskeli az akvariumaban a kulonbozo ertekeket? Mit valtoztat az Easycarbo?
A termekrol minden foldi jot irnak, de pontosan mi is ez? Nyomelemmel dusitott tapszer? Folyekony co2……..
A tapszereim nagy reszet magam szoktam kikeverni, osszeallitani (hala a munkhelynek ill. mezogazdasagi boltnak). Igy nemigen szoktam ilyeneket venni, elore osszeallitott eletvizeket. Kicsit bizalmatlan vagyok az olyan termekkekkel szemben, amire nincs rairva hogy micsoda. Lehet. hogy sima kalium vagy natrium karbonat (szodabikarbona) egy keves nitrattal.
Amugy mindenkinek ajanlom a hazi tapszerkeszitest, nem nagy ordongosseg, az arakrol nem beszelve….
Horvzol, teljesen igazad van!
Az Easy Carbo tartalmáról nincs információnk.
Egy biztos: nitrát és foszfát nincs benne, általános növénytápszerben használatos nyomelemeket nem tartalmaz. A célja a növények szén-felvételéhez szükséges CO2 biztosítása. Parasztlogikával annyit tudok a működéséről, hogy a növény képes a hatóanyagait CO2-vé “konvertálni”.
Ismered a TPN+ házi készítésű receptjét. A Tropica volt olyan korrekt és anno közzétette az összetételét, egy James nevű srác pedig ennek alapján elkészítette a házilag is elkészíthető összetételt:
(http://www.theplantedtank.co.uk/allinone.htm)
A házilag készített tápszereknél az egyik legnagyobb gond az, hogy a mikro összetevők felszívódását lehetővé tevő kelátok minőségében komoly eltérések vannak. A foszfát és vas reakciójából pedig csúnya dolgok jönnek…
(Admin, tényleg jó volna egy fórum, ahol ezeket a gondolatokat témánként szűrve feldolgozhatnánk, így senki nem fogja megtalálni később – a fotós cikknél…
)
Sziasztok!
Én nem nagyon értek a méreg keveréshez.De a tengeribe is kevertük a balling anyagokat. Ott pl. voltak olyan anyagok amiket nem lehetett egybe tenni.Ezért a tengerinél 3 féle különböző folyadékot használtunk.Arról nem is beszélve hogy voltak otthon nem mérhető mennyiségek, ezekhez patikus ismerős kellett.A veszélyes mérgekről se feledkezzünk meg, hiszen volt kristályos Stronciumunk.
De ettől függetlenül benne lennénk egy közös keverésbe.Vagy egy ismerős patikus bevonásával egy kevertetésbe.Mert az tengerinél is bevált.
Kosz keymarker a linket, haszons oldal.
A lotyomben nincs egyaltalan foszfat, az jut az aksiba eleg a keves hal reven. Van egy napi (vagy harmadnapi:)) oldat, ami gyakorlatilag hig kalium nitratos oldat (egy keves kalium sulfattal ill kloriddal)), meg van egy nyomelemmel dusitott oldat, amit altalaban hetente, masfel hetente (+ a havi vizcsere utan) adok.
Igy a foszfat alacsony szintje gatolja az algakat, az a legkevesbe elerheto tapanyag.
Mondjuk stroncium szerintem nincs benne, hacsak nem, mint szennyezodes. A nyomelemesben plusz szulfat, Mg, Ca, Fe, Cu, Zn, Mn biztos van benne. Sajnos a jodban es a molibdenben nem vagyok biztos. Nalam mukszik
horvzol, te a klasszikus PMDD elv szerint adagolsz. Jól hangzik. Ha gondolod, közzétehetnéd vegyjelekkel együtt az oldatok százalékos összetételét.
A nyomelemekkel dúsított oldatot hogyan állítod elő?
——-
Viszont a foszfát NEM okoz algásodást. Ez nagyon fontos.
Kísérletekkel bizonyították. Ha nem hiszed próbáld ki te is. Először azonban meg kell győződnöd, hogy egészen biztosan van 30 ppm-nyi CO2 az akváriumban a fotoszintézis időszaka alatt végig. A lényeg, hogy tényleg legyen, ne csak te legyél “hidd ezt”. Ha addig sem volt alga, akkor a PO4 adagolása után sem lesz.
_Koszi a tanacsokat
Nagyon szivesen megosztom, csak az a baj hogy kulfoldon vagyok, fejbol meg nem tudom pontosan.
A nyomelemesnek a nyomelemeit mezogazdasagi boltban vett “zoldito porkeverek” -kel oldom meg, de neha hasznalom a Sera-s oldatot is (bar azon sincs rajta, mi van benne). Szoval ezt nem magam keverem ki.
A Co2 “nappal” egesz allando, “este” ingadozik, mert idonkent kapcsolom be a Co2, hogy nagyon ne essen le a szint. (Nincs a rendszer Ph controller-rel automatizalva, de fontolgatom)
Nota Bene: nagyon kicsi akvariumom! (cc. 30 liter)
Meg egy kerdes: Ti szoktatok C-vitamint (ascorbin sav) adni az akvariumba? Mert a TPN+ os oldatban van. Meg nem olvastam errol, csak tengeri akvariumok eseten. Gondolom a halaknak lehet jo, mert szerintem a legtobb noveny eloallitja maganak.
A CO2 ingadozás miatt nem jelenkeztek ezzel kapcsolatos algák (pl. staghorn)? Mondjuk az esti órákban a CO2 szinteknek kisebb jelentősége van, mint a foto időszak elején.
Az Ascorbin savnak antioxidáns hatása van és a TPN+ koncentrátum PH-ját alacsonyan tartja. Erre azért van szükség, mert a vas könnyen kiválik a mikro táp-összetevőkből magasabb PH-n és a koncentrált formában tárolt PO4 és Fe reakcióba léphetnek ha nincs antioxidáns a löttyben. A C-vitamin tehát nem a növények vagy halak miatt van benne, hanem stabilizáló szerepet lát el.
Csuri!
Azokat a derengős képeket úgy oldják meg, hogy hátulról a háttéren keresztül is világítanak egy lámpával. Hogy miért jó? “Azért jó, mert jó!” (Üvegtigris)
És valami tejüveg a hátsó meg az oldalsók? Vagy valami spéci papír?
Az Easycarbo nevű készítmény a növények szén igényét próbálja megoldani. Az első ilyen termék az akvarisztikában a Flourish Excel nevű táp és egy fajta módosított C atomú Glutaralaldehyd-et tartalmaz. Valószínű ilyen az Easycarbo is.
Én használtam már Glutaralaldehyd-et és mondhatom, az Easycarbohoz hasonló eredményeket értem el vele. Viszont vigyázni kell mert általában koncentrált formában árulják a Glutaralaldehyd-et és ebben a formában egy élő szövetekre,SZEMRE káros szer. Ezért csak elővigyázatosan szabad kezelni és hígítani: kesztyű,védőszeműveg stb.
A Riccia, Valiznéria nem szereti ezt a vegyszert, de a többi növény igencsak meghálálja. Ráadásúl az algákat is féken tartja. Én mindig betartottam az adagolási értékeket és nem volt gondom vele soha, a halakon nem lattam semmiféle negatív reakciót, sőt még ikráztak is az Ancik.
UI: Nigró, nagyon jónak tartom a fényképezésről szóló írásaidat. Sokaknak hasznos lehet.
igezo: “…a Flourish Excel nevű táp és egy fajta módosított C atomú Glutaralaldehyd-et tartalmaz. Valószínű ilyen az Easycarbo is.”
Köszi, ez fontos info, ezt nem tudtam!
Az Excel és az EasyCarbo valóban ugyanazt a hatást fejtik ki.
Akkor nem csoda, hogy tuladagolasat a rakok nem birjak (meg mas eloleny se nagyon).
Van szerencsem ismerni a glutar(di)aldehydet, igen reaktiv anyag, keresztkoteseket kepez szinte minden szerves molekulaval. Molekularis pillanatragaszto. Mi szovet-sejt fixaciora hasznaljuk.
Persze ez egy “modositas” sok mindent megvaltoztathat.
Milyen szine kell, hogy legyen ennek a cuccnak? Amit én vettem az happy-life carbo néven fut és világoskék, áttetsző szine van. Rendben lehet ez?
Emlékszik valaki arra, hogy mennyi glutaraldehidet szoktak az akvariumba rakni, ha nem gyari easy carbot hasznalsz? Valahol olvastam, de nem talalom meg ujra.
1ml/40 literenként hetente kétszer a 2,5%-os oldatbol. Szerintetek ez a helyes arany?
Eäphrendil,
Nem tudom.
Az érdekes az, hogy arra, hogy “glutaraldehide” gyakorlatilag egyetlen akvarisztikai találatot ad a google. Lehet ám, hogy nem így írják angolul helyesen.
Hali!
Még nem adagoltam easy carbot, de most vacilálok rajta. Budapesten hol tudok ilyet venni? Rákerestem én is erre a glutaraldhydre, ilyet azóta alkalmaz már valaki? Tapasztalatok? Ezt hol lehet beszerezni, és nagyságrendileg mennyibe kerül?
Sziasztok!
Én azért mindig csak Carbo-nak nevezem, mert Happy-Life Carbo-t használok. Szerintetek ez mennyiben térhet el az Easy-től?
Ganesha: Happy-Life Carbo-t Budapesten az aquadepo-nál lehet megvenni. (lehet, hogy máshol is)