Ő volt az első. Remélem nem sértettem meg és nem kezd el algásodni, mert nem Őt mutattam be először a blogon. Ha Ő nem lett volna ilyen kedves és megértő, talán ez a blog sincs. Sokat köszönhetek Neki.

Nézegettem a blogot és megdöbbenve tapasztaltam, hogy halakról még nem is írtam. Megosztom hát a hosszú hétvégén megejtett pecázásom történetét. Végül is ez is halakról szól…

Fordulóponthoz érkeztünk a blog életében. Keymaker, aki igencsak jártas a növényes akváriumok világában, megtisztelt egy írással. Mégpedig egy nem is akármilyennel. Hihetetlenül jól felépített iromány, melyből mindenre fény derül, a CO2 tartóstesztek működésével kapcsolatban. Átadom hát a szót, Keymakernek.

Aki már régebben olvassa a blogomat, annak ismerős lehet ez a szó. A japán akvakertészek így nevezik a sziklakompozíciókkal elkészített akváriumaikat. Az ember azt hinné, hogy szépen belerakunk néhány követ és kész az Iwagumi. Természetesen ez nem így van.

Pasaréti Gyula, a hazai akvarisztikai élet meghatározó személyisége. Számos könyv fűződik a nevéhez és oroszlán része van, a 7 évig szünetelő Akváriummagazin újraindulásában. Az élet mégis úgy hozta, hogy híres halodáját még sosem láttam. Most alkalmam adódott, hogy ellátogassak hozzá.

Elérkezett a várva várt pillanat. A világ akvaristái lélegzet visszafolytva várták, hogy Amano mester kihírdesse 2008 legszebb akváriumát. Dobpergés, síri csend, a teremben elhalványulnak a lámpák és a kivetítő fénye elárasztja a vásznat. A látvány elragadó. A közönség ámul. Igen, ismét maradandót alkottak a világ legjobb akvakertészei.

A növényes akváriumok meghatározó elemei az előtéri növények. A japán típusú akváriumok 90%-kában jelen vannak. Európában és főleg hazánkban szinte teljesen ismeretlenek. Az ok egyszerű. Borzasztó fényigényesek.

Előre leszögezem, hogy én soha nem írtottam az akváriumomban egy csigát sem. Mégis sokan tűzzel vassal üldözik, mert ellepi őket a csigahad. Megfigyeléseimet semmilyen tudományos tanulmány nem támasztja alá, szóval lehet fenntartással kezelni.